A Bristoli Egyetem kutatói egy nemzetközi kutatócsoporttal együttműködve jelentős összefüggést felfedeztek fel a ROBO2 gén környékén végbemenő genetikai változások és a gyermekek által a nyelvi fejlődés korai szakaszaiban kiejtett szavak száma között. A gyerekek 10-15 hónapos koruk körül kezdenek szavakat alkotni, és szókincsük a növekedésükkel párhuzamosan bővül a 15-18 hónapban mérhető 50 szóról a 18-30 hónapos 200 szóra, majd a hat éves korban jellemző 14000 szóra, és végül a több mint 50000 szóra az érettségi környékén. A kutatók a genetikai összefüggést a 15-18 hónapos életkorban fedezték fel, amikor a gyerekek jellemzően egyszavas mondatokkal kommunikálnak, még mielőtt nyelvi készségeik továbbfejlődnének a kétszavas kombinációkra és az összetettebb nyelvtani szerkezetekre.

A Nature Communications szeptember 16-i számában megjelent eredmények újabb megvilágításba helyezik a 3-as kromoszóma egy bizonyos területét, amelyet korábban már összefüggésbe állítottak a diszlexiával és a beszédzavarokkal. A ROBO2 gén tartalmazza a ROBO2 fehérje termelésére vonatkozó utasításokat. Ez a fehérje irányítja azokat a vegyületeket az agysejtekben, valamint a többi olyan idegsejt formációkat, amelyek a csecsemőket a nyelv fejlesztésében és a hangképzésben is segítik. AROBO2 fehérje más olyan ROBO fehérjékkel is kölcsönhatásba kerül, amelyekről korábban már kimutatták, hogy az olvasási zavarokkal és a beszédhangok raktározásának problémáival állnak kapcsolatban. Dr. Beate St Pourcain, aki Davey Smith professzorral együtt a nemzetközi kutatást vezette, így foglalta össze az eredményeket: „A kutatás segít alaposabban megérteni azokat a genetikai tényezőket, amelyek szerepet játszanak az egészséges gyermekek korai nyelvi fejlődésében, különösen abban az időszakban, amikor a gyerekek csak egyszavas mondatokban beszélnek. Az eredmények alátámasztják az összefüggést a ROBO fehérjék és az emberek különféle nyelvi készségei között.”