Az emberi genom feltérképezése

Mit is jelent hát az emberi genom feltérképezése? Olyan, mintha egy ismeretlen nyelven megírt könyv minden betűjét, és annak helyét ismernénk, de nem tudjuk megfejteni a jelentését, mert nem tudjuk, hogy melyek az értelmes szavak, mondatok. A génekkel szembeni elvárások szinte tudományos-fantasztikus jellegűek: az emberi szervezet DNS alapú, az ember társadalmi és orvosi problémákkal küszködik, tehát, ha a DNS-t megértjük, a problémák rövidesen megoldódnak. Széles körben elterjedt az a nézet, hogy a végzetünk velünk született.

A genetika, mivel gyakran várják tőle a tanúságtételt a hiedelmekről, hogy mit jelent embernek lenni, a legtöbb tudománynál közelebb áll az erkölcsi és vallási elméletekhez. A Biblia, a Korán, a Tóra mind a létezést meghatározó szabályokat kutatja: a teremtést, az öröklődést, az ember helyét a természetben. Az Ótestamentum volt lényegében az első genetikai szöveg: nagyrészt a kiválasztásról szól, vagyis, hogy ki tartozik a választottak közé. Az emberi tulajdonságokat a bibliai időkben csakúgy mint ma, velünk születettnek és befolyásolhatatlannak tartották.

Mit jelent mindez a gyakorlatban?

A mai mindennapi gyakorlat számára nehéz értelmezni e messze vezető gondolatokat, a betegek, a családok közvetlen segítséget várnak el tőlünk, vagyis mielőbbi és minél pontosabb diagnózist, és ha van rá lehetőség, gyógyítást. Szerencsére a diagnosztikai lépések felgyorsultak, a molekuláris biológiai módszerek bevonultak a mindennapokba. Változatlanul fontos azonban a részletes betegvizsgálat, hiszen ez az első lényeges lépés a felismeréshez.

Pontos betegvizsgálat

Bármilyen betegség, kórállapot felismerése, tehát a genetikai kórképek diagnózisa is, a részletes, gondos betegvizsgálattal kezdődik.

A betegvizsgálat szerteágazó cselekvéssorozat, a páciens megtekintésével, megérintésével kezdődik, és tágabb értelemben a képalkotó és laboratóriumi vizsgálatok kiértékelésével végződik.

Informatív lehet már a gyermek testtartása, mozgása is, hiszen a legtöbb testi sejtek (autoszomák) domináns öröklésmenetet követő betegség a vázrendszert és kötőszöveteket érinti. Fontos a testarányok meghatározása, hiszen pl. alacsonynövésnél másra kell gondolni arányos testalkatú kisgyermeknél, mint az aránytalan alkatú, pl. rövidebb végtagú gyermeknél.

Ugyanilyen informatív az arckifejezés, az arc arányainak megfigyelése. Ez egyrészről a szellemi fejlettségre is támpontot adhat, felhívhatja a figyelmet bizonyos érzékszervek hiányosságára, vagy akár anatómiai eltérések meglétére. Az eddig felsorolt összegyűjtött tapasztalat mind a látási (vizuális) megfigyelésből származik, a mamával beszélgetve, anélkül, hogy a gyermeket tapintani kellett volna.

Amikor végül is megtapintom a beteget, megtapasztalhatom a bőrének állagát, hőmérsékletét, simaságát vagy éppen a szokásosnál durvább voltát. A mélyebb áttapintás során információ nyerhető a bőr alatti rétegekről, az izmokról, a hasban a parenchymás szervekről (máj, lép, vese).

Ezután következik a szívhangok, a légzési hangok és a belek működését jelző hangok kiértékelése.

Domináns öröklődés

Mint már említettem a testi sejtek által dominánsan örökített betegségek szinte kivétel nélkül a rendszert érintik, ezért ilyenkor a röntgen és u hang vizsgálatoknak kulcsszerepe van a diagnózis felállításában. Dominánsan öröklődő betegség esetén valamelyik szülő is beteg, tőle örökli a gyermek az általában nem túl súlyos, az élettel jól összeegyeztethető kórképet. Ebben a betegségcsoportban gyakoriak az új mutációk, vagyis amikor egészséges szülőknek születik beteg gyermekük. Ez a gyermek törvényszerűen továbbörökíti a betegséget utódaira.

Recesszív öröklésmenet

Szintén a testi sejtek által öröklődnek az anyagcsere-betegségek, ezek azonban rejtett formát úgynevezett recesszív öröklésmenetet követnek. Ilyenkor mindkét szülő hordoz egy beteg gént adott helyen, de ők egészségesek, mivel a beteg gén párja egészséges, a gyermek azonban, aki minkét szülőjétől a beteg gént örökli, beteg lesz.

A recesszíven öröklődő betegségek általában súlyos, az anyagcsere-folyamatokat befolyásoló kórképek, amelyek születéskor nem ismerhetők fel, nincsenek külső jeleik, ezek csak az életkor előrehaladtával válnak nyilvánvalóvá, akkor azonban egyre súlyosbodó, visszafordíthatatlan tüneteket okoznak.

Laboratóriumi vizsgálatok

Az időben elvégzett speciális laboratóriumi vizsgálatok segíthetnek a mielőbbi pontos diagnózis felállításában. Miért fontos ez? Mert néhány kórkép már gyógyítható, illetve enzimpótlással vagy speciális diétával jól karbantartható, és a család szempontjából mérvadó, hogy az esetlegesen vállalt következő utód milyen esélyekkel indul az életbe.

Kromoszómavizsgálat és genetikai tanácsadás

Egyes esetekben elengedhetetlen mélyrehatóbb genetikai ismeretek megszerzése, ilyenkor kromoszómavizsgálat készül a perifériás vér fehérvérsejtjeiből, vagy molekuláris genetikai vizsgálat szintén perifériás sejtekből, ill. bőrbiopsziával nyert sejtek tenyészetéből. Ezek a finom vizsgálati módszerek már visszavezetnek minket az első részben említett könyv lapjaihoz, hiszen minden egyes újonnan feltérképezett gén értelmes szavakat formál az eddig még csak betűkből álló halmazból. Mára kb. 40 000 gén helyét határozták meg a 23 kromoszómapáron. Arról azonban, hogy nagy részük milyen feladatot vállal, még sok mindent nem tudunk.

Mi a teendő tehát ha örökletes betegség fennállására gyanakszunk: genetikai tanácsadásra kell küldeni a beteget.

Genetikai tanácsadásra való küldés kritériumai

• bármilyen genetikai betegség előfordulása a családban
• ismeretlen eredetű szellemi fogyatékosság
• ismeretlen eredetű morfogenetikai variánsok (átlagtól eltérő külső jegyek)
• családtag ismert vagy feltételezett kromoszómarendellenességgel
• családtag ismert vagy feltételezett anyagcsere-betegséggel
• morfogenetikai variánsok halmozódása egy családon belül
• átmeneti nemi szervek jelenléte
• multifaktoriálisan öröklődő állapot fennállása (pl.: ajak- és/vagy szájpadhasadék, memingomyelokele)
• ismeretlen eredetű alacsonynövés
• közeli rokonnal való házasságra lépés előtt
• családban előforduló Down-szindróma esetén
• 35 év feletti nők, akik gyermeket szeretnének vállalni
• többszörös spontán abortusz előfordulása esetén.