A John Hopkins Egyetem munkatársainak vizsgálata szerint a rosszindulatú daganatos betegséges döntő hányada csupán a balszerencsének köszönhető, nem pedig az egészségtelen életmódnak, étrendnek, vagy a rossz öröklött géneknek. Három betegnél kettőben a betegséget véletlen génhiba okozza, az esetek csupán 30-40 százalékát lehet megelőzni. A véletlenszerűséget az osztódások során jelentkező, ki nem javított mutációk adják, minél több ilyen génhiba halmozódik fel, annál nagyobb az esély a daganat kialakulására – vagyis a legnagyobb kockázati tényezőt az életkor jelenti. Ezek szerint a megelőzés még mindig nem feltétlenül járható stratégia, jóval nagyobb eredmény várható a korai felismeréstől és megfelelő sebészeti ellátástól.
Bert Vogelstein professzor és munkatársai statisztikai modellek segítségével tanulmányozták 31 szövet őssejtes osztódását, és arra a következtetésre jutottak, hogy minél nagyobb az osztódási ráta, annál nagyobb a rák kialakulási esélye. Például a vastagbél hámsejtjei négyszer annyit osztódnak, mint a vékonybél, emiatt nem meglepő, hogy a vastagbélrák nagyságrendekkel gyakoribb, mint a vékonybél daganatos elváltozása. Emellett azt is megállapították, hogy a daganatok 65 százalékáért véletlen mutációk tehetőek felelőssé. Mindazonáltal, a véletlen, a környezeti tényezők és az öröklött genetikai háttér együttesen adja ki a valódi kockázatot, és daganattípustól függ, melyik tényező a leghangsúlyosabb. Például ma már vitathatatlan, hogy a tüdőrákos esetek zöme dohányzás miatt alakul ki. Emiatt a szakértők továbbra is azt ajánlják, hogy kerüljük a dohányzást és az alkoholfogyasztást, tartsuk a megfelelő testtömeget, éljünk aktív életet, és ne égjünk le a napon.
Magyarországon évente mintegy 30 ezren halnak meg rosszindulatú daganatos megbetegedés következtében.