Hazai helyzet

A fiatalkori dohányzás hazai trendje kedvezõtlen. Az ESPAD (európai vizsgálat a középiskolások alkoholés drogfogyasztásról) 1999-es hazai adatfelvétele szerint az 1983-ban született diákok 40,4%-a dohányzott a vizsgálatot megelõzõ hónapban, míg 29,4%-uk naponta gyújtott rá. A gimnáziumi tanulók csak 15,7%-a dohányzik minden nap, míg a szakmunkásképzõkben a dohányosok aránya ennek több mint kétszerese (37,9%).

Az ESPAD2003 a fiúknál lényegében stagnálást (míg 1999-ben a fiúk 37,9%-a dohányzott naponta, 2003-ban „csak” 36,2%-uk), míg a leányoknál növekedést mutat a dohányzás elõfordulását illetõen (a napi dohányosok aránya az 1999-es 29,9%-ról 34,9%-ra nõtt). Erre a trendre utal az Egyesült Államokbeli Centers for Disease Control and Prevention (CDC) és a fõvárosi ÁNTSZ közös vizsgálata is, melyet 1995-ben budapesti középiskolákban végeztek és 1999ben változatlan metodológiával megismételtek.

A két vizsgálat között fiúk körében a dohányzás prevalenciája 36,7%-ról 44,9%-ra nõtt, míg lányok körében 35,2%-rõl 46,9%-ra. Különösen aggasztó, hogy a tizenéves leányok már a fiúknál is többen dohányoznak. Egy 2000-es vizsgálat adatai szerint a budapesti óvodások közel 40%-a passzív dohányzásnak van kitéve.

Megelõzés hazai kezdeményezések

A dohánytermékek adójának emelése fiatalok körében különösen hatékony dohányzásellenes intézkedés lehet, mivel a magyar fiatalok is árérzékenyek, reagálnak a dohánytermékek árának emelésére.

Az elmúlt években hazánkban is indult néhány dicséretes dohányzásmegelõzési program. A világ kevés országában mûködõ óvodai dohányzásmegelõzési program nemcsak óvodáskorú gyermekeknek szolgál életkoruknak megfelelõen „mesébe csomagolt” dohányzással kapcsolatos információkkal, de a program gyermekeiken keresztül a dohányzó szüleik magatartására is hatással van.

Az Országos Egészségfejlesztési Intézet munkacsoportja által összehangolt program keretében eddig 900 óvoda kapta meg ingyenesen a programcsomagot, mely hangkazettát, mesekönyvet, dohányzással kapcsolatos bemutató eszközöket, matricákat, pólókat tartalmaz. Az immár 11 éve elindított óvodai program kiegészítéseként általános iskolai, interaktív számítógépes játékon alapuló program is kifejlesztésre került. Az 5-10 éves korú gyermekek részére készített játékCD-t eddig 1300 iskolába juttatták el az ÁNTSZ munkatársai.

Egy másik kezdeményezésben fiatal orvostanhallgatók tájékoztatják középiskolás „kortársaikat” a dohányzás veszélyeirõl. A Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság karolta fel ezt a dohányzással kapcsolatos felvilágosító munkát, melyet ma már maguk a medikusok szerveznek.

Az európai helyzet

Az Európai unió tagállamaiban a legtöbb fiatal a kiskamasz korban próbálja ki elõször a cigarettát. Az “Iskoláskorú gyermekek egészségtudatos viselkedése” címû tanulmány, amely 35 ország fiataljait vizsgálta, megállapította, hogy a 11 és 15 évesek között drámaian megemelkedett azoknak a száma, akik már kipróbálták a cigarettát. A 11 éveseknek körülbelül 15%-a szívott el már legalább egy cigarettát. A 15 évesek körében ez az arányszám már 62%.

A dohányzás komoly problémát jelent az Európai Unió több új tagállamában: Litvánia, Lettország, Észtország, a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Magyarország mind ott található azon 12 ország között, amelyekben a legmagasabb a dohányzó fiatalok száma. A számok különösen azért aggasztóak, mert a korai rászokás az egyik legfontosabb eleme a késõbbi dohányzás kialakulásának.

A dohányzó lányok száma több országban és régióban nõ. A nemek megoszlása földrajzi mintát követ, különösen az idõsebb korosztályoknál: a keleteurópai országokban több fiú dohányzik, mint lány a középés déleurópai országokban a nemek aránya körülbelül ugyanaz az északés nyugateurópai országokban több lány dohányzik, mint fiú. A fiúk általában mindenhol elõbb kezdik a dohányzást, mint a lányok. A függõség elsõ jelei a kamaszkorban már az elsõ pár alkalmi rágyújtás után kialakulhatnak. Bizonyos tények azt támasztják alá, hogy a lányok körében sokkal hamarabb kialakul a nikotinfüggõség, mint a fiúknál.

Mi csábítja dohányzásra a fiatalokat?

A dohányzás elkezdését, vagy abbahagyását több tényezõ befolyásolhatja.

Barátok, szülõk, család: A legtöbb fiatal tinédzser kipróbálja a cigarettát. Gyakran a barátokkal eltöltött idõ egyik kelléke lesz a cigaretta, amelyet a kortárscsoporttól kap a gyermek. A barátok és a testvérek befolyásán kívül nagy szerepet játszik még a szülõi bíztatás, vagy tiltás is. Azok a gyerekek, akiknek a családjában, vagy baráti társaságában dohányoznak, gyakrabban válik maga is dohányossá.

Lázadás A dohányzás szimbolikus lázadásként is funkcionál, amellyel a gyermek érettségét és rátermettségét próbálja bizonyítani. Azok a gyermekek, akik vonzódnak a felnõttség ilyen látszatához, vagy hajlamot éreznek a lázadásra, maguk is gyakran dohányzó szülõkkel, testvérekkel és barátokkal rendelkeznek, illetve olyan iskolába járnak, ahol a dohányzás általános gyakorlat. A dohányozni kezdõ gyermekek önértékelése gyakran alacsony, az iskolában gyengén teljesítenek, és társadalmi helyzetük sem jó.

Gazdaság és reklám Ha a gyermekek számára könnyû cigarettához jutni, ha környezetükben gyakran találkoznak dohányreklámokkal és dohányfüsttel, sokkal nagyobb az esélye, hogy õk maguk is rágyújtanak.

Mit tehetünk?

A cigaretta árának emelése igen hatásosan csökkenti a fiatal dohányzók számát, illetve az általuk naponta elszívott cigaretta mennyiségét. A törvényi szabályozások, amelyek tiltják, hogy kiskorúak dohányárut vásároljanak, illetve korlátozzák a dohányzást az iskolákban, a közterületeken és más munkahelyeken ugyancsak hatásos lépéseknek bizonyultak. A fiatalok dohányzását megelõzni szándékozó intézkedések közül azonban talán a leghatékonyabb a dohánytermékek hirdetéseinek betiltása – amely kiterjed a reklámhamutálcáktól az óriásplakátokig a reklám minden területére.

A legtöbb fiatal le akar szokni, és meg van gyõzõdve arról, hogy egyedül is képes ezt megtenni, ez azonban csak nagyon kevesüknek sikerül. Bár a lányok közül többen próbálnak meg leszokni a cigarettáról, a fiúk közül többen járnak sikerrel. A fiatal dohányosoknak saját igényeikre szabott leszokási programokra van szükségük, mivel a felnõttek körében már bevált leszokási technikák náluk nem mûködnek.

Bár a dohányzás elkezdésének okai összetettek, ha sikerülne a fiatalok körében lecsökkenteni a dohányosok számát, akkor nagyban javulna a népesség egészsége. Ezt a célt szolgálja az EU ún. SEGÍTSÉG a dohányfüstmentes életért elnevezésû kampánya (www.helpeu.com), melynek egyik fontos célkitûzése a dohányzó fiatalok számának csökkentése, különös tekintettel a 15 és 18 illetve a 18 és 30 közötti korosztályokra.

A Dohányfüstmentes Osztály Vetélkedõ (SFC; www.smokefreeclass.info) egy, az EU támogatásával mûködõ, érdekes és követésre méltó program. Az egész Európára kiterjedõ dohányzásellenes vetélkedõt osztályokban játsszák, melynek résztvevõi megígérik, hogy hat hónapon keresztül nem gyújtanak rá. Akiknek sikerül a felajánlást teljesíteniük, értékes jutalmakat kapnak: a fõdíj egy utazás a résztvevõ államok valamelyikébe.

A 2004/2005-ös tanévben a program 17 európai országban mûködött, és több, mint 28 000 osztály vett benne részt. A program hatékonyságát vizsgáló tanulmányok kiemelik, hogy a játék következtében a fiatalok nagy többsége késõbb került kapcsolatba a cigarettával.