A friss halban, olívaolajban és zöldségekben gazdag mediterrán diétáról régóta hallani, hogy a hosszú élet titka. Most azonban bebizonyosodott, hogy a Földközi-tenger medencéjében megszokott étrend annyira jótékony hatással van a szervezetre, mint az állati eredetű hozzávalóktól mentes. Olasz kutatók közvetlenül azt vizsgálták, hogy a táplálékkal bejutó baktériumok miként hatnak a bélflórára. Az alkalmi húsevőknél, tehát a mediterrán étrend követőinél sok rövidláncú zsírsavat lehetett kimutatni, ami véd a cukor- és a szívbetegség ellen. Emellett náluk találták a legtöbb olyan jótékony baktériumot, amelyeknek a magas koncentrációját eddig a húsmentességhez lehetett kötni.

A Gut című szakfolyóiratban közzétett eredmények 153 fős felmérésen alapulnak, amelyhez egészséges húsevőket, vegetáriánusokat és vegánokat vettek górcső alá különböző olasz városokból, mégpedig a székletükkel és a vizeletükkel együtt. A mintákban olyan anyagcsere-markereket mértek, mint például a rövidláncú zsírsavak vagy a trimetilamin-oxid. Fény derült arra, hogy minél több zöldséget, gyümölcsöt és rostot eszik valaki, a hús- és tejtermék-fogyasztásától függetlenül annál több rövidláncú zsírsav van a szervezetében. „A nyugati húsevő étrend nem feltétlenül káros, amennyiben bizonyos mennyiségű növényi hozzávalót is tartalmaz” – fogalmazott a kutatást vezető Danilo Ercolini, a University of Naples Federico II munkatársa.