Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott. Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Dr. Kádár János szerint, mivel a külső körülmények adottak, télen a hideg ellen nem sokat tehetünk, a hangsúlyt inkább arra kell fektetni, hogy az immunrendszer működését támogassuk. A főorvos ehhez nagyon fontosnak tartja a rostdús, fehérjében gazdagabb táplálkozást, a bélflóra egészségének megőrzését. „Az egészséges bélflóra az immunrendszer alapja, ezért kerülni kell a felesleges antibiotikum szedését, és ha szükséges probiotikumokkal támogatni a működését. A vitaminok, nyomelemek és ásványi anyagok közül az antioxidánsok, A- és E-vitamin, polivitaminok, szelén, cink ajánlható, de érdemes a természet patikáját is segítségül hívni: a fagyöngy és az Echinacea is hatásos a betegségek elleni védekezésben.”

Télen több időt töltünk zárt térben, ahol a kórokozók is könnyebben terjednek, ezért nem lehet elégszer hangsúlyozni a zsebkendő használat és a rendszeres kézmosás fontosságát. A hideg mellett a túl száraz levegő is irritálja, kiszárítja a légutak nyálkahártyáját, emiatt is könnyebben kaphatunk el fertőzéseket. Ha túl száraz a lakás levegője, akkor érdemes párásító készüléket beszerezni, vagy a szobákban teregetni. Végezetül pedig ne feledkezzünk meg a jókedvről sem, ami elsőre talán furcsán hangzik, de szintén hatásos fegyverünk lehet a kórokozókkal szemben. Irodalmi adatok is alátámasztják a stressz negatív hatását, de a saját életünkből vett példán keresztül is tapasztaltuk már valószínűleg, hogy a hosszabb ideje tartó magánéleti, vagy munkahelyi stressz időszakában gyakrabban kaptunk el betegségeket. A stressz mellett a kialvatlanság is fokozhatja a betegségekre való hajlamot. A napjainkat ezért próbáljuk meg úgy beosztani, hogy jusson elég idő pihenésre, testi-lelki feltöltődésre!