Egy új kutatás eredményei szerint a hirtelen szívhalált elszenvedő betegek közel felénél már a megelőző hónapban vannak olyan árulkodó jelek, amelyek felhívhatják a figyelmet arra, hogy a szívmegállás veszélye fenyeget. Ezek közé a tünetek közé tartozik a mellkasi nyomásérzés vagy fájdalom, a légszomj, a szívdobogásérzés, és bizonyos influenzaszerű tünetek (mint például az émelygés, illetve hát és/vagy hasi fájdalom), valamint ezek bármilyen kombinációja.

A vizsgálat során megállapították, hogy a nagy problémát az jelenti, hogy a tüneteket észlelő páciensek kevesebb, mint egy ötöde jut a potenciálisan életmentő, sürgősségi orvosi ellátáshoz. „A legtöbb esetben a betegek nem élik túl a hirtelen szívhalált.” – figyelmeztetett Dr. Sumeet Chugh, a közlemény egyik szerzője, a Los Angeles-i Heart Institute társigazgatója és a Cedars-Sinai Medical Center szívritmus-betegségeket kezelő részlegének vezetője. „Ez az a végső szívbetegség, amibe 10 percen belül meghalsz és az embereknek kevesebb, mint 10%-a éli túl. Éveken keresztül azt gondoltuk, hogy ez egy nagyon hírtelen bekövetkező folyamat.” – mondta Chugh. „De ez volt az első olyan meglepő tanulmány, amiben arra a váratlan eredményre jutottunk, hogy a páciensek legalább fele észlelt bizonyos figyelmeztető jeleket a hírtelen szívleállást megelőző hetekben. Ez azért olyan fontos, mert azok a betegek, akik ilyenkor értesítették a szeretteiket vagy hívták a 911-et, azoknak ötször nagyobb volt az esélyük a túlélésre. Az eredmények így egészen új szemléletet adhatnak arra, hogy miként lehet csírájában elfojtani a bajt, mielőtt a szívleállás bekövetkezik.” Chugh és munkatársai az eredményeiket az Annals of Internal Medicine című folyóirat januári számában tették közzé.

A szívleállás és a szívroham nem ugyanazt jelenti, bár sokan szinonimaként használják. A szívroham a szívet ellátó artéria elzáródása miatt alakul ki, és ez megakadályozza a szívhez menő véráramlást, míg szívleállás akkor következik be, amikor a szív elektromos rendszerének működése zavart szenved, és a szívműködés leáll. A közlemény szerzői megjegyezték, hogy az Egyesült Államokban a szív eredetű halálesetek fele szívmegállás miatt következik be, ami évente 350.000 amerikai haláláért felelős. Az új vizsgálatban közel 840, 35-65 éves beteg vett részt, akiknek 2002 és 2012 között követték nyomon a szívleállást megelőző tüneteit. A páciensek háromnegyede férfi volt, akik egy folyamatban lévő oregoni vizsgálatban is részt vettek. Az eredmények a következők voltak: a férfiak 50%-a és a nők 53%-a észlelt néhány figyelmeztető tünetet a szívleállást megelőzően. Chugh elmondása szerint a férfiak körében a mellkasi fájdalom, a nők esetében pedig a légszomj volt a leggyakoribb tünet.

A tanulmány szerint tíz olyan ember közül, akiknek voltak tünetei 9 beteg elmondta, hogy a szívleállást megelőző 24 órában a tünetek újra jelentkeztek. Ugyanakkor az érintettek mindössze 19%-a hívta a 911-et, többségében olyanok, akiknek a kórelőzményében nagy valószínűséggel már szerepelt szívbetegség vagy mellkasi fájdalom, ami a szívleállást megelőzően nem enyhült.

A kutatók arról is beszámoltak, hogy azoknak a betegeknek, akik hívták a 911-et közel egyharmada túlélte a hírtelen szívleállást, míg ez az arány a többi páciens esetében mindössze 6% volt. „Nem mindenkinek fog leállni a szíve, aki mellkasi fájdalmat észlel.” – hangsúlyozta Chugh. „Előfordulhat az is, hogy ez csak a túlzott fizikai aktivitásnak, esetleg gyomorégésnek köszönhető.” Ugyanakkor hozzátette, hogy azoknál a betegeknél, akiknek a kórtörténetében szívbetegség szerepel, nagyobb a valószínűsége annak, hogy a tünetek komolyabb problémára hívják fel a figyelmet. „Ez volt az első próbálkozásunk a tünetek azonosítására. Egyelőre nem tudjuk pontosan megmondani, hogy melyik betegnek mit kellene csinálnia, amíg további vizsgálatokat nem végzünk.” – mondta Chugh. Ennek ellenére Dr. John Day, a Szívritmus Társaság (Heart Rhythm Society) elnöke és a Murray-i Intermountain Medical Center Heart Institute szívritmuszavarokkal foglalkozó részlegének vezetője úgy vélekedett a jelenlegi vizsgálat eredményeiről, hogy „azok figyelemre méltóak az orvosok és a betegek számára egyaránt”.

„Az jelenti a problémát, hogy a tünetek jelentős részére más is magyarázatot adhat. Az influenzaszerű tünetek például szinte mindenkinél előfordulnak a téli időszakban, és ezekre a bizonytalan tünetekre nehéz egyértelműen azt mondani, hogy szíveredetű problémával hozhatók összefüggésbe. Összességében tehát nem könnyű megtalálni az egyértelmű jeleket a sokféle tünet között. Ezeket a jeleket ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni.” – mondta Dr. Day. „Különösen akkor, ha valakinél ismertek olyan kockázati tényezők, amelyek szívbetegségre hajlamosíthatnak. Ilyen például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a cukorbetegség, a már korábbról is ismert szívbetegség vagy ha a családban volt valakinek szívbetegsége.”