Mivel e betegségek mindegyike az érrendszer elváltozásaira vezethető vissza, a szakemberek egyre fontosabbnak látják, hogy a kutatásokban és a kezelésben is egységes szemlélet váljék uralkodóvá. E szemlélet jegyében jutottak el az aterotrombózis leírásához és feltérképezéséhez.

Lerakódások az érfalakon

Az aterotrombózis az érrendszeri elváltozások kóros formája, amely érelmeszesedéssel kezdődik, azaz a nagy és közepes érfalakon zsírból, rost- és ásványi anyagokból álló lerakódások jönnek létre.

Az artériákban a legfontosabb véralkotó elemek közé tartoznak a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a véralvadásban fontos szerepet játszó trombociták. A koleszterindús táplálkozás, mozgáshiány és különböző betegségek hatására az ereken idővel érelmeszesedéses plakkok alakulnak ki. Ezek a plakkok megrepedhetnek és megsérülhetnek, ami azt eredményezheti, hogy a trombociták (melyeknek feladata a sérült felület, kipótlása") a sérült érfalhoz tapadnak, összecsapódnak és véralvadást elősegítő anyagok szabadulnak fel belőlük.

Egyes esetekben az összecsapzódott, összetapadt trombocitákból olyan vérrög keletkezik, ami megakadályozza a keringést, és azt eredményezi, hogy az ér által ellátott szerv nem kap elég oxigént és vérhiányos állapot lép fel. A kisebb rögök a mikroerekben okoznak kárt: a szívbe kerülve szívelégtelenséget, az agyba kerülve demenciát (elbutulást) okozhatnak.

A kritikus pont tehát a plakk sérülésének pillanata, ami a tudomány jelenlegi állása szerint előre nem jósolható meg. Az aterotrombózis megelőzésében nagy szerepet játszik a trombociták összetapadásának (így a vérrög kialakulásának) gyógyszeres megelőzése.

Infarktus és szélütés kétféle következmény

Tehát ha az említett lerakódások leválnak és bekerülnek a véráramba, elzárhatják annak az útját. Attól függően, hogy az agyi, a szív, vagy a végtagi területeken keletkezik az elzáródás, beszélhetünk szívinfarktusról, szélütésről vagy végtagi trombózisról.

Ugyanakkor az aterotrombózis miután az egész érrendszerre kiterjedő megbetegedés azt eredményezi, hogy az érintett betegek többségénél legalább kétféle következmény fordul elő. A felmérések szerint a szívinfarktusos beteget hamarabb fenyegeti a szélütés vagy ennek enyhébb formája, mint egy következő szívinfarktus, míg a stroke-os betegek többségét 4 éven belül egy szívinfarktusra számíthat.

Kockázati tényezők

Az aterotrombózist előidéző folyamat jóval a fenti kritikus következmények megjelenése előtt kezdődik, az erek állapota életünk során folyamatosan romlik. Vannak kiemelt kockázati tényezők, pl.: a dohányzás, a koleszterin- és a triglyceridszint, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a túlsúly, mozgásszegény életmód, de az életkor előrehaladtával rizikója jelentősen nő. A 65 év feletti férfiak és a 70 év fölötti nők esetében gyakoribb előfordulása. A dohányzás csökkentése, a cukorbetegség korai felismerése, a helyes táplálkozás, a koleszterinszint és a vérnyomás karbantartása segít az érrendszer kóros folyamatai kialakulásának megelőzésében.

Világméretű népbetegség

Világszerte több mint 32 millió esetben álla tok meg a trombózist, előfordulása folyamatosan nő. Az előrejelzések szerint 2005-re több mint egyharmadával több eset fordul elő, mint 1997-ben. A világon több mint 26 millió ember hal meg évente a betegség következményei miatt, amely az összes haláleset 28%-a. 1999-ben Amerikai Egyesült Államokban az összes elhalálozás 41,1%-át a szívérrendszeri betegségeknek tulajdonították, nők esetében az Európai Unió valamennyi országában, a férfiaknál pedig (Franciaországot kivéve), ugyancsak a kardiovaszkuláris betegség a fő halálok. Magyarországon, majd egy városnyi lakosság, évi 40000 ember hal meg aterotrombózis következtében. Magyarország vezeti az 1000 lakosra jutó kardiovaszkuláris halálozások listáját is.

Az aterotrombózis lezajlását követően is komoly veszélyt jelent a betegnek és környezetének egyaránt. A betegség miatt kiesett munkaidő, és a következményes keresetcsökkenés önmagában is nagy teher, emellett a beteg egészsége "már sohasem lesz a régi", ezért rehabilitációra szorul. A szívérrendszeri betegségek megelőzése és kezelése ma az egyik legfontosabb népegészségügyi feladat. Ezt az alábbi megdöbbentő adat is alátámasztja: ma Magyarországon a legrövidebb a 45 éves férfiak várható élettartama a fejlett országokéhoz viszonyítva.

A kezelés sikerében a beteg a legfontosabb. Hiába a legkorszerűbb gyógyszer, ha a beteg nem veszi be rendszeresen, ha nem követi az orvos tanácsait, ha nem próbál egészségesebb életet élni. Megfelelően hatékony gyógyszer szedésével a szívinfarktus és a szélütés (stroke) megelőzhető. A gyógyszert élethosszan kell szedni, mert a betegségek kiváltó okai is élethosszan fennállnak.

Az 1950-es években, a koreai háborúban elesett fiatal amerikai katonák holttestein végzett boncolások voltak az első olyan kutatások, amelyeket a szív- érrendszeri betegségek alaposabb feltérképezése érdekében végeztek a szakemberek. Ezek, és a fiatal korcsoportokban végzett későbbi vizsgálatok bebizonyították, hogy e betegségek kialakulása már fiatal korban megkezdődik. Figyelmeztető jelek mindig vannak.

A perifériás artériás érszűkület

A perifériás artériás érbetegséget az alsó végtagok érszűkületeként szokás említeni. Enyhébb formájában járásra jelentkező lábfájdalom, lábikragörcs keletkezik, súlyosabb esetben a fájdalom már mozgás nélkül is jelentkezik. A legsúlyosabb állapotban a vérkeringés tartós és állandó csökkenése miatt fekélyesedés keletkezik a lábszáron vagy lábfejen. Ennek további súlyosbodása vagy felülfertőződése akár a végtag amputációjához is vezethet. A végtag amputációja a legsúlyosabb lokális következmény, ám a beteg életben marad.

Az infarktus és a szélütés előjele

Kevésbé ismert, hogy az alsó végtagi érszűkületnek még a végtagi amputációnál is súlyosabb következményei lehetnek: a szívinfarktus, a szélütés és a halál. Az alsóvégtagi beteg érfalon ugyanúgy kitapadnak a trombociták a meszes plakkokon és elzárják az eret, mint máshol a szervezetben. Ez okozza a helyi tüneteket. Ha azonban a trombus egy rész leszakad, azt a véráram továbbsodorja a szervezet más életfontosságú szerveihez. Ha ezeken a helyeken jelentkeznek a tünetek, ezek következményei rendszerint sokkal súlyosabbak, mint a lábon tapasztaltaké. Emiatt nevezzük a végtagok érszűkületét a szívinfarktus és a szélütés előrejelzőinek. Míg a végtagokra lokalizálódó kórformák elkésve, vagy nem kellően kezelve végtagvesztéshez vezetnek, életfogytiglan tartó munkaképesség-csökkenést, vagy képtelenséget okoznak, addig a végtagi erek faláról elszabadult trombus akár életveszélyes állapotot is teremthet. Az akut elzáródások okozta halálozási arány meghaladja a 70%-ot.

Mindezek alapján az egyén szempontjából tartós rokkantsághoz vezetnek, a társadalomra pedig súlyos szociális terheket rónak. Köztudott, hogy a legolcsóbb terápia a megelőzés, ezért egészségügyi és gazdasági megfontolások alapján a prevencióra egyre nagyobb figyelmet és összeget szükséges fordítani.

Mik az alsóvégtagi érszűkület figyelmeztető tünetei?
• Járáskor fellépő lábikragörcs, amely eleinte pihenésre megszűnik
• Nyugalomban fellépő lábszárfájdalom
• Kékes foltok megjelenése a lábszáron, vagy a lábujjakon
• Nedvedző fekély a lábszáron, vagy a lábujjakon

A szívinfarktusról

Szívinfarktus esetén a szív izomzata oxigénhiány következtében sérül meg vagy hal el amiatt, hogy a szív izmaihoz vért (és ezáltal oxigént) szállító érbe jutott vérrög megakadályozza a szív vérellátását. A szívinfarktusnak többféle jele és tünete lehet, így például nőknél, idősebbeknél vagy cukorbetegségben szenvedőknél máshogy jelentkezhetnek. A szívinfarktus általában hirtelen jön, ennek ellenére a szívinfarktuson átesett betegek felénél már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban jelentkeztek tünetek.

Stabil és instabil angina

Ebben az esetben is az aterotrombózis áll a hátérben. A szív vérellátását biztosító artériákban, az ún. szívkoszorúerekben lecsökken a vérátáramlás. Ha a vérátáramlás csökkenését a plakk az érbe történő bedomborodása okozza, akkor stabil angináról beszélünk. Ekkor a beteg nehezen bírja a terhelést, nehezen kap levegőt, ha lépcsőn megy fel, szívtáji nyomó érzése van, ha pl. futni kell a busz után. Ez az állapot kellemetlen, de akár évekig is változatlan maradhat, vagy csak lassan romlik.

Súlyossá válik azonban a helyzet, ha a plakkon trombus is keletkezik, ugyanis ez esetben az ér perceken belül teljesen elzáródhat. Ekkor a betegnek halálfélelme, igen erős szívtáji fájdalma van. Verejtékezik, hányingere van. Ilyenkor azt mondjuk, az angina instabillá vált. Ez közvetlen életveszélyt jelent, azonnali kezelésre van szükség. Ha a beteg néhány órán belül kezelésre kerül, akkor van esélye arra, hogy a szívizomzat nem hal el. Ha azonban, a beteg nem kapja meg a megfelelő ellátást néhány órán belül, akkor a szív izomzatának egy része elhal, ez a szívinfarktus.

Nagyon fontos tehát a fenyegető tünetek ismerete, hogy időben tudjuk hívni az orvost.

Mik a szívkoszorúérgörcs és a szívinfarktus figyelmeztető tünetei?
• Szívtájon jelentkező, néhány percnél tovább tartó vagy megszűnő majd visszatérő fájdalom
• Bal karba ill. hátba, nyakba, állkapocsba vagy gyomortájba sugárzó fájdalom vagy zsibbadás
• Szapora légvétel, amely megelőzi a mellkasi panaszokat, de vele együtt is jelentkezhet
• Kísérőtünetként: hideg verejtékezés, hányinger, szédülés jelentkezhet

A szélütésről

Szélütéskor az agyi vérnyomás kóros csökkenése miatt az agy egyes részeinek vérellátása megszűnik (agyi infarktus) vagy vérzés lép fel (agyvérzés), melynek következtében az agy egyes részei elhalnak. Sokan csak az agyvérzést ismerik, annak ellenére, hogy az agyi infarktus közel négyszer gyakrabban fordul elő.

A szélütés kockázati tényezői:
• Dohányzás
• Túlzott alkoholfogyasztás
• Szájon át szedett fogamzásgátlók
• Fizikai aktivitás hiánya
• Túlsúly
• Cukorbetegség
• Magas koleszterinszint
• Magas vérnyomás
• Egyes szívbetegségek, korábbi szívinfarktus
• korábbi szélütés
• Öröklött hajlam

Mik a szélütés és az átmeneti agyi keringészavar figyelmeztető tünetei?
• Az arc, kar, vagy a láb főleg egyoldali, hirtelen fellépő gyengesége vagy érzéketlensége
• Hirtelen jelentkező zavartság, a beszéd, vagy a beszéd megértésének zavara
• Hirtelen fellépő egy vagy kétoldali látászavar
• Hirtelen járászavar, szédülés, az egyensúly vagy a tájékozódási képesség elvesztése
• Ismeretlen eredetű, hirtelen jelentkező, kínzó fejfájás

A tünetek lehetnek múló jellegűek, együtt és külön-külön is előfordulhatnak. Kimagaslóan sok szélütést észlelnek reggel 8 és 10 óra között, lényegesen többet, mint az éjjeli órákban. A szélütés kezelésének legfontosabb tényezője az idő, ha a stroke-centrumba 3 órán belül beszállítják a beteget, felállítják diagnózisát és megkezdik szakszerű kezelését, akkor azt követően életkilátása és életminősége jelentősen javul.

A diagnózis és a kezelés első lépései már a mentőkocsiban megkezdődnek. A szélütéscentrumban megfelelő műszerek, kidolgozott vizsgálati módszerek segítik a pontos diagnózis felállítását és korszerű gyógyszerek a trombus oldását.