„A kutatásunk kimutatta, hogy a stressz néhány, a cirkadián ritmusra gyakorolt hatása rövidtávú, azonban találhatók hosszútávúak is közte” – nyilatkozta William Carlezon, PhD, a tanulmány szerzője, a Division of Basic Neuroscience főnöke, és a Behavioral Genetics Laboratory igazgatója. „Meg kell értenünk ezeket a változásokat ahhoz, hogy kifejlesszünk egy olyan kezelést, mely kiküszöbölheti ezeket a mentális egészségre gyakorolt hosszútávú hatásokat.”

A szénanáthát gyökerénél fogva megszüntetheti> > >  [0]

A stressz ismerten fokozza a pszichiátriai betegségek kialakulásának kockázatát, így a depressziót vagy a poszttraumattikus stressz szindrómát, melyek gyakran járnak együtt különböző alvászavarokkal. A stressz hatására néhányan kevesebbet alszanak, néhányan pedig többet, ám akad, akinek az éberség okoz gondot.

Állatos pólók, melyektől leesik az állad - Amerikában készült,  vegyszermentesen>>> [1]

Az emberi bántalmazás hatását állatmodell segítségével vizsgálták a kutatók, amikor is kisebb és fiatalabb egereket nagyobb, idősebb és agresszívebb egerekkel zártak össze. A nagyobb egér ketrecébe helyezték a kisebb egeret, így a nagyobb állat ösztönösen védelmezni kezdte a területét. Ezután néhány percig a nagyobb üldözte a kisebbet, miközben figyelmeztető hangokat adott ki. Ez a jelenet akkor ért véget, mikor a nagyobb állat a ketrec falának vagy a padlójának nyomta a kisebbet, így biztosítva a dominanciáját és a kisebbik alsóbbrendűségét. Ezután különválasztották az egereket egy átlátszó, perforált fal segítségével, így láthatták, hallhatták és érezhették egymás szagát az állatok, fizikai kontaktust azonban nem tudtak felvenni. Ezután az egerek ebben az elrendezésben maradtak a nap végéig. Ezt az eljárást 10 egymást követő napon gyakorolták, minden nap új agresszív egérrel. A kutatáshoz a kisebb egereket olyan eszközzel látták el, mely adatot gyűjtött az alvásról, az izomaktivitásról, a testhőmérsékletről. Ennek segítségével megállapították, hogy az állatok alvásában és a testhőmérsékletében is változás állt be.

„Mind az alvásban, mind a testhőmérsékletben beállt változások megmaradtak az állatoknál azok után is, hogy kiemelték őket a fizikailag és érzelmileg is megterhelő közegből, így hasonló tüneteket produkáltak, mint a hosszantartó depresszióban szenvedő emberek” – magyarázta Carlezon. „Csökkentek ezek a hatások, ha az egereket kappa-opioid receptor antagonistával kezelték.” Az eredményeket a Journal of Neuroscience című kiadványban közölték.