Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (https://mail.vital.hu)

Agyi eltérések az autisták családtagjainál

Az autizmusról eddig is ismert volt, hogy azokban a családokban, ahol autista gyermek él, nagyobb valószínűséggel születik szintén autista testvér, mint „egészséges” családokban, tehát genetikusan erősen meghatározott, de pontos kiváltó okait nem ismerjük.

A New Scientist c. lap egy olyan kutatásról számolt be, mely szerint az autizmussal élők közvetlen hozzátartozóinál, bár magukat nem érinti a rendellenesség, szintén kimutathatók autisztikus agyi eltérések és viselkedésmódok.

Az autizmus az agyműködés súlyos, alapvető fejlődési területeit érintő rendellenessége, aminek következtében az érintett szociális, kommunikációs, kognitív készségei egész életén át zavart szenvednek. A zavarok, széles skálát alkotva, különböző fokú értelmi vagy egyéb fogyatékkal járhatnak együtt. Az autizmus tízezerből kb. öt embert érint, leginkább férfiakat.

Az említett kutatás során a Coloradói Egyetem szakemberei autista gyermekek szüleinek agyáról készült felvételeket hasonlítottak össze egészséges gyermekek szüleiével. Az autista gyerekek szüleinél számos ugyanolyan eltérést figyeltek meg az agy szerkezetében, mint gyermekeiknél. Ezek egyike az agy célzott mozgáskoordinációért felelős területeinek (motoros kéreg, bazális ganglionok) meglepően nagy, illetve a környező területnek, a szomatoszenzoros kéregnek az átlagosnál kisebb mérete.

Utóbbi agyterület igen fontos szerepet tölt be a szociális információk, mint pl. az arckifejezések értelmezésének folyamatában – ez a tulajdonság az autizmussal élőknél gyakran hiányzik. Szintén kisebbnek találták a mozgáskoordináció szempontjából fontos kisagy, és egy, a mások szándékainak megértésében közreműködő frontális terület méretét.

Egy másik kutatás szintén az agy egy területének, ez esetben az érzelmek feldolgozásában és ellenőrzésében szerepet játszó amygdala átlagosnál kisebb méretét állapította meg: a WisconsinMadison Egyetem kutatói autista gyerekeknél és fiútestvéreiknél is ezt figyelték meg. A szemkontaktus kerülése jellemző az autizmussal élőknél, ami újdonság azonban, hogy ez a kutatás során megfigyelt egészséges testvéreknél is így volt.

Az autizmusra hajlamosító géneket egyelőre még nem azonosították pontosan, de számuk kb. húszra tehető. Az autisták első fokú rokonai (szülők, testvérek) is rendelkezhetnek ezek némelyikével, de nem az összessel, ami magyarázatot ad arra, miért mutatható ki náluk az autizmus némely jellegzetessége.



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
https://mail.vital.hu/themes/sick/autizmus.htm