Nem csak a szokásos felülvizsgálatra kell elmenni
A szívbetegeknek a szokásos kontrollokon kívül is érdemes meglátogatniuk a kardiológust, ha nyáron szokatlan tüneteket tapasztalnak, vagy ha bármilyen életmódváltást fontolgatnak. Bizonyos szívgyógyszerek, például a béta-blokkolók, a vízhajtók, vagy a kalciumcsatorna blokkolók fokozhatják a szervezet melegre adott reakcióit. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak a gyógyszerszedőknek kell elővigyázatosnak lenniük, az idősebbek, akiknek kezeletlen magas vérnyomásuk van, vagy időnként mellkasi fájdalmat, szabálytalan szívverést tapasztalnak, szintén fokozottan kell figyelniük.
A frontok stresszt okozhatnak
Szív-érrendszeri betegeknek tisztában kell lenniük azzal, hogy az időjárás és annak változásai is stresszt jelenthetnek. A megváltozott körülmények – például egy-egy gyors lehűlés, nagymértékű felmelegedés - ugyanis viszonylag gyors alkalmazkodásra kényszerítik a szervezetünket. Ennek hatására a szimpatikus idegrendszeri aktivitás fokozódik, vagyis emelkedik a vérnyomás, megnövekszik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. Ezt pedig a szív- és érrendszeri betegek nehezebben viselik, az ő szervezetük számára jóval nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció.
Az érintettek ilyenkor fáradékonyabbak, erőteljesebb, szabálytalan szívverést tapasztalhatnak, szívbillentyű-probléma esetén fokozódhat az ödéma-hajlam, a nehézlégzés. Egyes megfigyelések szerint időjárási frontok hatására nő a keringési elégtelenség és a szívinfarktus előfordulásának aránya is. Bár az összefüggések bonyolultak, leegyszerűsítve az esetek nagy részében az alábbi jelenségek érvényesülnek.
- Ha közeledik a melegfront, csökken a vérnyomás, gyakoribbá válik a stroke, a szívinfarktus, a trombózis, az embólia, és a közlekedési balesetek száma is növekszik.
- Ha tartósan meleg van, érzékenyebbek a sebek, a hegek, gyakoribbá válnak a keringési zavarok, a reumatikus panaszok.
- Ha átvonult a melegfront, a szívműködés és a légzés gyorsabbá válik, a vérnyomás emelkedik. Mivel fokozódik a vérzésre való hajlam, gyakoribb az orrvérzés, a gyomorvérzés, az agyvérzés, az embólia és a vérrögös érelzáródás. Mivel az erre érzékenyek szervezetének védekezése legyengül, felléphetnek gyulladások, lázas betegségek.
Mit lehet tenni?
Fontos a vízivás
Rendszeresen kortyoljunk vizet, különösen mialatt és miután fizikai aktivitást végeztünk. Nem szabad eljutni a kiszáradásig, amelynek tünetei a kínzó szomjúságérzés, szájszárazság, fejfájás, gyengeség, vizelet mennyiségének csökkenése vagy ájulás. Szívbetegeknek különösen veszélyes, hogy ilyenkor nagyobb munkára kényszerül a szív (ez erős szívdobogásérzést is okozhat), és azt is tudni kell, hogy a kiszáradás sokszorosára növeli a szívinfarktus és agyvérzés kockázatát is.
Pihenjünk többet
Még a legkönnyebb tevékenység esetén is ajánlatos rendszeres szünetet tartani a szívbetegeknek, amikor leülnek, akár lefekszenek, esetleg lezuhanyoznak és regenerálódnak egy kicsit. A nagy meleg ugyanis még az egészséges szervezetet is megterheli, a szívbetegeknek pedig még több energiába kerül az alkalmazkodás.
Kérjünk segítséget a kardiológustól
- A kánikula hatására a perifériás erek kitágulnak, a vérnyomás gyakran ingadozni kezd és erősebben is izzadunk - ami nyilván megváltoztatja a vízháztartást -, és ez együtt erősen megviselheti a szívet – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – A kánikula felerősítheti a gyógyszerek hatását, ami esetleg arra engedi következtetni a betegeket, hogy csökkenthetik az adagot vagy el is hagyhatják az adott szert, ez azonban veszélyes lehet! Vagyis akár panaszt okoz a meleg, akár úgy érzi a páciens, hogy változtatni kell a gyógyszerelésén, a legfontosabb teendő, hogy keresse fel a kardiológust! EKG-val, szívultrahanggal, más speciális vizsgálatokkal utána tudjunk járni, pontosan mi okozza a tüneteket, nem romlott-e az alapbetegség állapota. A rendszeres kardiológiai kivizsgálással és a kontrollokkal elérhető egy biztonságos, jó állapot, hatékonyan segíthetünk a szervezetnek az adaptációban.