A parlagfű pollenkoncentrációja továbbra is nagyon magas, emellett az allergiások, asztmások panaszai a napokban gyakori esőzések hatására is felerősödhetnek. A magas páratartalom mellett az esőzések után megemelkedő gombaspóra koncentráció is megnehezítheti a mindennapokat.
Magas páratartalom és allergénkoncentráció
Az asztmában és más krónikus légúti betegségben szenvedő betegek is gyakran számolnak be az időjárási változásokkal összefüggésben tüneteik rosszabbodásáról – magyarázza dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Az arra érzékenyek számára azt is lényeges tudni, hogy nagyobb eső után a gombaspórák koncentrációja nő a levegőben.
Leg-leg-leg a magyar élelmiszerek között >>> [0]
Légúti betegek és az időjárás
A hideg levegő, a szeles időjárás, vagy a túlzottan párás levegő egyaránt kedvezőtlen hatással lehet az alapbetegségre. A párás levegő mellett az időjárási frontok, a hideg, vagy a szeles idő is kedvezőtlenül befolyásolhatja a betegek állapotát. Asztmás betegeknél a hideg levegő gyors belélegzése – például szabadban végzett sportok esetében – könnyen rohamot provokálhat. Gyermekek esetében erre fokozottan figyeljük, mivel a fiatalabb korosztályban sokszor ez az asztma első tünete.
Szeles időben a pollenszám különösen magas lehet, így az allergiás légúti betegségekben szenvedők tünetei fokozódhatnak. COPD-s betegeknél a túl hideg és a meleg, párás levegő egyaránt kedvezőtlenül hat: a betegeket rendszerint kedvezőtlenül érinti a nedves légtömegek beáramlása is, gyakran már a front érkezése előtt tüneteik rosszabbodásáról számolnak be. Magas pollenkoncentrációt mutató napokon, vagy erősebb légszennyezettség mellett szintén erősödhetnek a légúti panaszok.
Személyre szabott, jól beállított kezelésre van szükség
Az információ már fél siker a megelőzéshez vezető úton, ezért elsődleges, hogy a betegek tudjanak arról, hogy panaszaik az időjárás hatására is változhatnak – mondta el dr. Potecz Györgyi. Természetesen a tünetek változása egyéntől függ, ezért fontos segítség a tüneti napló vezetése, melyben a betegek naponta feljegyzik állapotuk változásait. Itt minden egyéb körülmény is jó, ha szerepel: az adott napon végzett fizikai aktivitás, esetleg lelki megterhelés, étkezési szokások és időjárási változások. Mindezek összehasonlítása segítséget nyújt a megfelelő gyógyszeres kezelés beállításához is, melynek köszönhetően a későbbiekben kivédhetők a hirtelen állapotromlással járó esetek.