Az ateroszklerózis kialakulásának első lépése a zsírok lerakódása az erek sejtjeiben, melyek ún. plakkokat alkotnak. Ezek a zsírokkal telezsúfolt plakkok felszakadhatnak, bevérezhetnek, felszínük kidomborodhat, s elindíthatja a vérrögképződés folyamatát. Ilyenkor az érintett ér teljesen vagy részlegesen elzáródhat. Ez történik tehát a szívinfarktus kialakulásakor is, amikor a meszes-plakkos koszorúérben vérrög képződik, s a koszorúér elzáródását okozza.

A fő kockázati tényezők a koszorúér-betegség kialakulása szempontjából: az életkor, a genetikai hajlam, az artériás eredetű magas vérnyomás, a vérzsírok emelkedése, a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízás, a mozgásszegény életmód és a személyiségtípus. Egyes vizsgálatokból kiderült, hogy szívinfarktus elsősorban azokban alakul ki, akikben a vér koleszterinértéke meghaladja a populációs átlagot, illetve akikben a védőkoleszterin szintje alacsony. A magas vérnyomás és a dohányzás egyidejű jelenléte a kockázatot hatványozottan fokozza. A fenti rizikófaktorok kezelése csökkentheti a betegség előfordulását.

Mi tartozik a koszorúér-betegségek csoportjába?

1. Az úgynevezett angina pektorisz, a jellegzetes szív eredetű mellkasi-szívtáji fájdalom előjele lehet a szívinfarktusnak, de koszorúérelzáródás nélkül is kialakulhat. Nem biztos, hogy szívinfarktus lesz belőle, de a kialakuló fájdalmat kezelni kell, s a háttérben álló elváltozást ki kell deríteni.

2. A koszorúér-betegségek további csoportja az úgynevezett nem stabil angina pektorisz, amely nem jelent mást, mint hogy a fájdalom kisebb megterhelésre vagy nyugalomban jelentkezik (szemben a "stabil anginával", ahol fizikai munka hatására mindig ugyanaz a megterhelés váltja ki), tovább tart, és gyógyszerekre kevéssé reagál. Ennek hátterében az áll, hogy a koszorúérre rárakódott plakk bevérzik, valódi vérrög (teljes koszorúérelzáródás) alakul ki. Ez a forma tehát infarktusba mehet át, azonnali kórházi megfigyelést, kezelést igényel.

3. Ezzel el is érkeztünk a szívinfarktushoz. Leggyakoribb oka az elhúzódó szívizom-vérellátási hiány, melyet a koszorúér meglévő arteroszklerotikus szűkületére rárakódott, elzáródást okozó vérrög idéz elő, de oka lehet egy hosszan tartó koszorúérgörcs (elzáródás nélkül), továbbá a szívizom tartósan elégtelen oxigénellátása (pl. súlyosan alacsony vérnyomásban), ritkán a koszorúér megrepedése stb.

Az angina pektorisz: nem szívinfarktus

Mit eredményez a dohányzás? Mindnyájunkban akadnak meszes érszakaszok, egyesekben ezek csak az érfal belsején található kisebb foltocskák, másokban az érben körkörösen meglevő mészkemény átalakulások. A dohányos ember szervezetében a nikotin az érintett érszakaszokat (ütőerek) összehúzza, szűken tartja, míg a nem dohányzókban ezek az erek tágak. Az évtizedek során a dohányosokban ez a meszesedés tehát a szűk ereket merevíti el, a nem dohányzókban a tág ereket. Ennek megfelelően a dohányos személy szívizomzata, agya, veséje kevés oxigént kap a szűk meszes ereken keresztül, szemben a nem dohányos egyén bőséges oxigénellátásával.

A szívinfarktus tünetei

A fájdalom típusosan a mellkas középső részén érződik, tehát a szegycsont mögött, kisugározhat a bal vállba, bal karba, de az állkapocsba, illetve a bal lapockába is. Az angina rövid ideig tart, általában 5-10 percig, a 30 percen túl tartó tartós típusos fájdalom a nem stabil angina, illetve a szívinfarktus gyanúját keltheti.

Az angina megszűnhet önmagától vagy a kiváltó tényező (például a fizikai aktivitás) abbahagyása után. Az ekkor adott nitroglicerin nyelv alá való tabletta vagy spray alkalmazása lényegében diagnosztikus is, mivel nemcsak lerövidíti és megszünteti a fájdalmat, de ezzel egyben jelzi is, hogy valószínűleg nem szívinfarktusról van szó. Természetesen ekkor is szükséges a kivizsgálás az esetleges más betegségek által kiváltott angina felderítésére, a rizikótényezők feltárására, mivel mint említettük az angina a szívinfarktus előjele lehet, s a számos felismert rizikótényező kezelésével (magas vérnyomás, cukorbetegség, magas vérzsírértékek stb.) a szívinfarktus elkerülhető, illetve az egyéb szövődmények sem alakulnak ki (a magas vérnyomás kezelésével megelőzhetővé válik egy esetleges agyvérzés kialakulása).

Nagyon fontos tudnunk, hogy az anginás fájdalmat nemcsak koszorúér-betegség okozhatja! Mivel a fájdalom a mellkasban jelentkezik, és kisugározhat a vállba, felkarba, sőt hasi panaszként is jelentkezhet, az érintett anatómiai helyek elsődleges betegségeinek tünete is lehet. Így a bordaközi idegek gyulladása, fájdalma, a vállízület ficama, gyulladása, a váll kopásos elváltozása, az ezen tájon kialakuló övsömör, a gerinc eredetű betegségek, a tüdő betegsége (tüdőgyulladás, tüdőembólia stb.), akár a szív egyéb betegségei (pl. szívizomgyulladás, az aortabillentyű betegségei stb.) anginás jellegű fájdalomként jelentkezhetnek.

Okozhatnak mellkasi fájdalmat a hasi betegségek is: a hasnyálmirigy gyulladása, a gyomorvagy nyombélfekély, az epehólyag gyulladása, epeköves roham stb. Ezért is fontos az angina jelentkezésekor a fájdalom keletkezését ismerni, tudni, hogy mi váltotta ki, mivel provokálható, hol is fáj valójában, szünteti-e valami, kisugárzik-e valahová, kíséri-e egyéb tünet stb.

Megelőzés, de hogyan?

Minden évben legalább egyszer jelenjünk meg szűrővizsgálaton, még akkor is, ha nincs panaszunk. Ellenőriztessük vérnyomásunkat, vércukor- és vérzsírértékünket, ha szükséges, tartsunk diétát (cukormentes, zsírszegény, kalóriaszegény), táplálkozzunk egészségesen [0]. Szokjunk le a dohányzásról, sportoljunk vagy sétáljunk rendszeresen. Amennyiben ezen rizikófaktorokat csökkentjük, a szív-érrendszeri és koszorúsér-betegségek előfordulási valószínűségét is mérsékelhetjük.