Bár ősi jelenségként tartják számon, az orvostudomány még ma sem fejtette meg valamennyi titkát. Mitől viszketünk? A kérdést – első körben – egy bőrgyógyásznak szántam, hiszen az tűnt a legkézenfekvőbbnek, merthogy a bőrünk viszket. Kádár László bőrgyógyász-kozmetológus szakorvos azonban gyorsan lehűtötte érdeklődésemet, mondván: „ez rendkívül bonyolult kérdés, és nem is csak a bőrgyógyász kompetenciája”.
Gyógyító hajmosás szappannal - milyen problémákra jó?> >> [0]
Rendkívül kellemetlen panasz
Itt indult el az a hólabda, amely a belgyógyásztól az anaszteziológuson át az ideggyógyászig, a pszichológustól az onkológusig lavinává terebélyesedett. Mert a viszketés témája sokszereplős az orvostudományban.
Mit sikerült megtudnom? Abban valamennyi szakorvos véleménye egyezik, hogy rendkívül kellemetlen panaszról van szó, amely általában a bőrön jelentkezik, de ez sincs mindig így, hiszen bizonyos nyálkahártya gyulladásos esetekben viszkethet a torok és a garat is belülről. Az meg aztán egyáltalán nem biztos, hogy a bőrön jelentkező tünetek valóban bőrgyógyászati betegséget jelentenek.
Akkor hát mitől viszketünk? A közönséges rovarcsípéstől a bőr kiszáradásán keresztül a bárányhimlőig és pikkelysömörig, a gombás betegségekig, ekcémáig és allergiáig sokféle ok lehet, de viszketéssel járhatnak különféle belgyógyászati kórok, mint a cukorbetegség, a máj, a vese betegségei, pajzsmirigyfunkció-zavarok, gyógyíthatatlan daganatos kórok és pszichés zavarok is, valamint nemi betegségek.
Ördögi kör
Bármi váltja ki az elviselhetetlen érzést, a viszketés vakarásra ösztönöz. És bár a vakarás nyomán 30-40 másodpercig megkönnyebbül a páciens – mert e rövid időre kikapcsol az agyunkat értesítő idegpálya – utána fokozott intenzitással jelentkezik a fájó, maró érzés, a viszketés még erőteljesebb lesz. Vagyis „ördögi kör” alakul ki, mert minél jobban vakarjuk a bőrt, annál jobban viszket, és még különféle bőrirritációk is kialakulhatnak.
Mit lehet mégis tenni? Ha a bőrön szemmel látható jelek mutatkoznak – kiütések, foltok –, akkor első menetben mégis a bőrgyógyászhoz tanácsos fordulni; amennyiben nem bőrbetegség okozza a viszketést, további vizsgálatokra küldi a pácienst. A viszketés belgyógyászati okainak kiderítése alapos kivizsgálást igényel. Az egyszerű, banális, hétköznapi panasz olykor súlyos belszervi problémákra utal.
A fájdalomérzet egy fajtája
A kezelés eredményessége az okok feltárásának függvénye. Értelemszerűen kétféle lehet: tüneti vagy oki. Vagyis az egyszerű gyulladáscsökkentő kenőcsöktől, a hűsítő, fájdalomenyhítő készítményekig, nyugtató szerekig, az antihisztaminos szerektől a szteroidokig többféle lehetőség adódik, de végleges gyógyulást csak az okok feltárása és azok megszüntetése hozhat.
Nem véletlen, hogy a betegeket és orvosokat egyaránt próbára tevő jelenség a kutatók számára is izgalmas feladat. Annál is inkább, mert egyre több embert érint. Egy felmérés szerint a betegek 8 százaléka krónikus, visszatérő viszketés miatt fordul háziorvosához.
A mai álláspont szerint a bőrben a hámréteg és a kötőszövet határán végződő idegrostok stimulációja okozza a viszketés kínzó érzését, amelyek kapcsolatban állnak a gerincvelőn és az agyalapon keresztül az agykéreggel. A kutatók egy része úgy tartja, hogy a viszketés a fájdalomérzet egyik fajtája. A fájdalmat és viszketést közvetítő idegpályák tanulmányozása újabb gyógyszerek kifejlesztéséhez nyújthat segítséget.
Arról is érkeznek hírek, hogy amerikai kutatók állatkísérletek során felfedezték a viszketés génjét, amely a későbbiekben a célzott kezelések kidolgozását teheti lehetővé. Európában már működik viszketésambulancia is, ahol enyhítenek a panaszokon. Ami biztos: a viszketés vakarásra ösztönöz, a vakarás pedig újabb viszkető fájdalmat okoz.
Az orvosok mai álláspontja szerint a viszketést – főként, ha nem átmeneti, hanem hosszan tartó – komolyan kell venni, mert mintegy félszáz betegség okozója lehet. Bár önmagában nem számít betegségnek, olyan tünet, amely mindenképpen jelzés értékű.