Orvosi szempontból székrekedésről akkor beszélünk, ha heti kétszer vagy annál kevesebbszer van széklete az egyénnek. Sokan tartják székrekedésnek a nehéz, erőlködéssel járó székelést, de természetesen nem az.

A székrekedés esetében kiemelten kell hangsúlyozni a civilizációs ártalmakat: kevés folyadék, kevés rostfogyasztás, mozgásszegény életmód, valamint a stressz. Napjainkban a nagy rohanásban alig fogyasztunk folyadékot. Felmérések szerint a kikérdezettek többsége 1 liter alatt iszik egy nap, pedig legalább 1-1,5 liter folyadék szükséges naponta.

A stressz, a rohanás miatt a székelési ingert sem használjuk ki, munkába igyekszünk, s az inger megszűnik. Az öregkor különösen hajlamosít székrekedésre a rossz táplálkozás, a kevés folyadékfogyasztás, a mozgás akadályoztatása miatt.

Rejtett okok

A háttérben persze betegségek sora állhat: főleg vastagbélbetegségek. Fontos, hogy a vastagbéldaganatok számának növekedése miatt az újkeletű székrekedést mindig ki kell vizsgálni, (a régóta fennálló formákat is persze), hiszen első jele lehet az itt kialakuló daganatnak. Ezek mellett hormonbetegségek: pl. pajzsmirigy-alulműködés, cukorbetegség vagy ideggyógyászati betegség, vese-elégtelenség, bizonyos gyógyszerek is okozhatják. Kivizsgálásuk tehát nemcsak a kellemetlenség, a hasi feszülés, hasi diszkomfortérzés miatt szükséges.

Hogyan lehet orvosolni?

Javasolható, hogy a hátterét legalább egyszer érdemes megnézni, ha pedig újkeletű a székrekedés, akkor annál inkább. Cukorbetegség, hormonbetegség, vesebetegség, bélbetegségek stb. kizárása szükséges. Meg kell tanítani a beteget a helyes életmódra, a bőséges folyadékfogyasztásra (mely ne legyen cukros folyadék vagy üdítő, inkább víz vagy ásványvíz), az optimális táplálkozásra (magas rosttartalom), a mozgás fontos szerepére. Ismerünk székletpuhítókat, gyógynövénykészítményeket. Ne szoktassuk rá magunkat a hashajtók krónikus alkalmazására!