Szabó Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) sürgősségi klinikájának igazgatója elmondta: a sürgősségi ellátás időszerű kérdései mellett a résztvevők az idei tanácskozáson kiemelten foglalkoznak a kardiológiai, a tüdőgyógyászati, a gyermekgyógyászati, a bőrgyógyászati és a fertőző betegségek sürgősségi ellátásával. 2017-ben a Debreceni Egyetem klinikai központjában alakult meg az ország első önálló sürgősségi klinikája, ahol ma már száz szakember, köztük 15 sürgősségi szakorvos dolgozik, és míg az alapítás évében hétezer, ma már egy év alatt harmincezer beteget látnak el.
Bognár Zsolt, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság elnöke példaértékűnek nevezte a debreceni klinikán folyó betegellátó, szervező és tudományos munkát, amelyet szerinte "országosan is át kell venni".
Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója is példaszerűnek nevezte a helyi sürgősségi klinika és a mentőszolgálat együttműködését. Ma már országosan is alkalmazott módszert dolgoztak ki az infarktus és a stroke-gyanús esetek gyors ellátására. Példaként említette, hogy a mellkasi fájdalommal ellátásra szoruló betegről a mentőben készült EKG-t a klinikai orvos azonnal értékeli, az infarktus gyanúját telefonon közli a mentőssel, és már nyitják is a kardiológiai központ katéterlaborját, ahova mint azonnali ellátóhelyre viszik a beteget.
A mentőszolgálat 800 új autót kapott, a debreceni mentőautók átlagéletkora öt év alatti. A mentőszolgálat műszerparkja 3 milliárd forintból újul meg. Berényi Ervin, a DE klinikai központjának elnöke a sajtótájékoztatón közölte: jelenleg két "sürgősségi kapu" van Debrecenben, a klinikán, illetve a Kenézy-kórházban. Az a céljuk, hogy a jövőben egyetlen sürgősségi helyre vigyék a mentők a rászorulókat. Reményei szerint ennek anyagi feltételeit 4-5 év alatt tudják előteremteni.