A szakemberek által a Nagy Atlanti Golffűövnek nevezett algaszőnyeg kiterjedése 2018 júniusa óta elérte a 8850 kilométert és immár több mint 20 millió tonna biomasszát foglal magába. Az erdőirtás és a trágyahasználat is a jelenséget tápláló tényezők közé tartozik. "Az óceánnak kémiailag kellett megváltoznia ahhoz, hogy az algavirágzás ilyen méreteket öltsön" - mondta Chuanmin Hu, a Dél-Floridai Egyetem munkatársa, aki a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője volt.

A szakemberek 19 évnyi műholdadatokat elemezve tanulmányozták az Atlanti-óceánra és a Karib-tengerre kiterjedő golffűvirágzást, amely 2013 kivételével minden évben megfigyelhető volt 2011 és 2018 között. A mutatók szerint a 2011-es év lehetett a fordulópont, amikor az alga nagy mennyiségben kezdett megjelenni a partvonalak mentén.

Mindez összefügg a klímaváltozással, hiszen az hatással van a csapadékra, az óceáni áramlatokra és az emberi tevékenységre is, ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy ezeknek a virágzásoknak nincsen köze a megnövekedett óceáni vízhőmérséklethez - a golffű (Sargassum) valószínűleg nem tűnik el a térségből.

A Sargassum nemzetségbe tartozó fajok egy része az óceán felszínén él, magához vonzza a halakat, madarakat és teknősöket. A nyílt vízben a golffű fontos ökológiai szerepet tölt be, élőhelyként és menedékként szolgálva a különböző tengeri állatok számára. A túl sok alga azonban megfojtja a korallokat és a tengeri füveket, a partra kisodródva pedig záptojás szagú gázt áraszt magából.

Idén csaknem 1000 kilométernyi mexikói partszakaszt érint a bűzös alga problémája. A golffű eltávolítása azonban időigényes, drága és nem is mindig hatásos.