Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (https://mail.vital.hu)

A zöld hályog

A zöld hályog (glaukóma) okozta vakság vezető helyen szerepel a vaksági statisztikában. Országonként változóan az elsőtől a hatodik helyen áll, az összes vakság mintegy 20%-áért felelős. A betegség lényege a kórosan megemelkedett szemnyomás, mely kezelés nélkül a látóidegfő, a látótér, végül a látásélesség károsodásához vezet.

Nő a nyomás

A csarnokvíz – melynek a szem szöveteinek táplálásában van szerepe – a szivárványhártya mögötti szövetben termelődik, s egy speciális szerkezetű területen, az ún. csarnokzugon folyik el. Ha az elfolyás akadályozott, a szemnyomás megnő és meghaladja a normális felső határt (ülve 21 Hgmm). A zöld hályognak a csarnokzug tágasságától függően zárt és nyitott zugú formájáról beszélünk. Ez utóbbi esetben a csarnokzug kóros állapota miatt nem lehetséges a megfelelő ütemű elfolyás. Ilyenkor a nyomás nem túlságosan magas, panasz nincs, a beteg nem is tud betegségéről. Ez a forma a gyakoribb, mely nagyjából minden kétszázadik 40 év feletti embert érint.

Legtöbbször más szembetegség vagy az első olvasószemüveg felírása során végzett vizsgálat derít fényt a magasabb szemnyomásra. Hajlamosít rá cukorbetegség, magas vérnyomás, családi előzmény, nagyfokú rövidlátás és bizonyos gyógyszerek szedése. Szerencsés esetben még nem alakultak ki a látótérben visszafordíthatatlan károsodások, és nem jelent meg a látóidegfő sorvadása sem. Ha későn veszik észre, akkor már jellegzetes látótérkiesés mutatható ki, valamint szemtükörrel halvány, kimélyült látóidegfőt lát a szemorvos.

A betegség oka

Az elváltozások magyarázatára többféle teóriát dolgoztak ki. Legelfogadhatóbb, hogy a normálist meghaladó nyomás direkt károsodást okoz. A másik felfogás szerint a látószerv vérkeringésének csökkenése miatt kialakul a szem szöveteinek táplálkozási zavara, mely szövődményeket okoz. Valószínűleg mindkettő szerepet játszik a látásromlás kialakulásában. Előfordulnak olyan tragikus esetek is, amikor a beteg csak akkor kerül vizsgálatra, miután már az egyik szemének látását teljesen elvesztette, ilyenkor a betegség már visszafordíthatatlan. Érthető tehát, miért fontos a korai diagnózis és a kezelés mielőbbi megkezdése.

Kezelése

A glaukóma kezelését konzervatív módon szemcseppekkel kezdjük. Mielőtt azonban hozzáfognánk a terápiához, mérlegelnünk kell az esetleges belgyógyászati betegségeket, a mellékhatásokat, és csak azután választunk az alaptípuson belüli sokféle készítményből. Ha egyfélével nem lehet a szemnyomást normalizálni, többféle csepp kombinációjához folyamodunk.

Amikor minden konzervatív próbálkozás kudarcot vall, elkerülhetetlenné válik a műtét. Mérsékelten magas szemnyomás esetén indokolt a lézerterápia bevetése, mellyel a csarnokzugban végezünk beavatkozást. Ennek eredményeként gyakran évekre helyreállítható a normális nyomás. Súlyosabb esetben operációra kerül sor. Ilyenkor a csarnokvíz elvezetésének biztosítása vagy a termelés csökkentése a célunk.

A glaukómás roham

Teljesen más kórkép a glaukómás roham. Ebben az esetben a betegség tünetei gyorsan alakulnak ki: homályos látás, rendkívül erős, a szemgödörben kezdődő fejfájás – mely az arccsontba, fülbe sugározhat –, vörös szem, tág pupilla. Mindezekhez rossz általános állapot, hányinger, hányás csatlakozik.

A tünetek becsaphatják a vizsgáló orvost, gyomorrontásra, eperohamra vagy más hasi megbetegedésre gondol, holott a betegnek glaukómás rohama volt. Ez az idősebbek betegsége, és négyszer annyi nő, mint férfi kerül ebbe a súlyos állapotba. A csarnokzug elzáródása miatt a csarnokvíz elfolyása teljesen megszűnik, a szemnyomás extrém magas (80 Hgmm körüli). A roham tartós fennállása esetén a látás örökre elvész.

A rohamot kiválthatja a szürke hályog miatt duzzadó lencse, rövidebb szemgolyó, izgalom, stresszhelyzet, pupillatágító szer alkalmazása egyaránt. Az ilyen beteget minél előbb szemészeti osztályra kell juttatni. Azonnali teendő a pupilla szűkítése, a szemnyomás gyógyszeres csökkentése intravénás injekció vagy infúzió segítségével. A roham oldódása után a szem megpuhul. Műtétet kell végezni, hogy a roham ne ismétlődhessen meg. Általában a másik szemen lézerkezelést végzünk, hiszen a hajlamosító tényezők rendszerint mindkét oldalon fennállnak.

Említésre méltó az az állapot, amikor a rohamhoz hasonló, de enyhébb tünetek jelentkeznek. Esetenként (pl. tv-nézés közben) féloldali fejfájást, szemfájdalmat, a fény körül szivárványlátást észlel a beteg. Ilyenkor gyakran bevesz egy fájdalomcsillapítót, és lefekszik aludni, az alvás közben létrejövő pupillaszűkület pedig megoldja a rohamszerű állapotot. Gyakran ismétlődve azonban ezek a mérsékelt tünetek is a látótér elváltozásához vezetnek, s előbb vagy utóbb törvényszerűen bekövetkezik a roham. Ezért fontos, hogy a beteg ebben az átmeneti állapotban jelentkezzen szemorvosnál, ahol elvégezik a szükséges beavatkozást.

Mint minden betegségnél, a zöld hályognál is az időben megkezdett kezelés több eredményt hoz. A súlyos, visszafordíthatatlan állapot kialakulása megelőzhető. A tünetmentes formát csak az időszakos szemorvosi vizsgálat derítheti ki. A zöld hályogról sok mindent tudunk. Az esetek döntő többségében sikeresen uralható a betegség, ha a beteg betartja a kezelési utasításokat, és rendszeresen, legalább 3 havonta megjelenik ellenőrző vizsgálaton. Sok kérdés még tisztázatlan, a glaukóma állandó kutatás tárgya ma is.



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
https://mail.vital.hu/themes/sick/glaukoma.htm