Jellemző, hogy a magzati test növekedése valamivel gyorsabbá válik a fej növekedéséhez képest, és így lassan kialakul a helyes és végleges test/fej arány. A testen zsírpárnák lerakódása indul el. Kifejlődik a magzati tüdőben a légzésért felelős hörgők ágazatos szerkezete, de a tüdők teljes érése csak a kihordott terhesség végére zárul le.

A magzati szemhéjnak megfelelő hártya kettéválik, és kinyílnak a szemhéjak. A baba szeme általában kék árnyalatú, végleges színe csak néhány hónapos korban alakul ki. Esetenként előfordul, hogy a baba szemének színe már néhány órával a születést követően megbarnul.

Ebben a hónapban az anyával nem történik jelentős esemény. A 28. héttel befejeződik a terhesség középső harmada. Ilyenkor a méhfenék a szegycsont és a köldök közötti távolság felénél tapintható. Kézzel jól érzékelhetőek a magzatmozgások és a magzati részek (fej, koponya, végtagok).

Rendszeressé válhatnak a fájdalmatlan méhmegkeményedések, főleg járás közben vagy a testhelyzet változásakor, emiatt azonban nem kell aggódni. A terhes nő testsúlya is rohamosan nő, a fokozott terheléstől a lábak (főleg bokában) megduzzadnak. Szűkké válik az addig kényelmes cipő, a zokni, harisnya. Javasolni szoktuk, hogy a terhes nő hordjon kényelmes cipőt, otthon járjon mezítláb, illetve pihenjen magasra helyezett lábbal.

Mivel a test folyadéktartalma megnő, fokozottabb izzadás jelentkezhet. Ebben az időben egyre gyakrabban fordul elő hátfájás, amelyen rendszeres tornával, úszással segíthetünk.

A mérleg nyelve

A terhesség alatti súlygyarapodás megítélésében az elmúlt időszakban sokat változott a szemlélet. Kezdetben úgy gondolták, hogy a terhes nőnek két ember helyett kell ennie, később pedig, hogy a terhesség alatt felszedett fölösleges kilóktól nemigen lehet megszabadulni, és ezért nem is szabad hízni a terhesség alatt. Egyik szemlélet sem helyes. A kutatások például kimutatták, hogy a súlyhiányos kismamák nagy valószínűséggel kis súlyú újszülötteket hoznak világra.

Egyénileg változó a terhesség alatti súlygyarapodás. Azt lehet mondani, hogy a terhességi időszakban átlagosan 12-13 kg súlynövekedéssel kell számolni, és szülés után átlagban 3-6 kg többletsúly marad vissza. A zsírfelesleg a terhesség ideje alatt a felső comb kerületének mérésével követhető. Ez a körfogat a terhesség során általában változatlan, mivel itt csak a terhes saját testzsírja található. Ha körfogatnövekedést észlelünk, és nem kell számolni fokozott vízvisszatartással, akkor zsírlerakódás fordult elő, vagyis hízás következett be. Viszont ha a körfogat növekedését csak az utolsó hónapban tapasztaljuk, akkor az nem fokozott hízásra, hanem fokozott vízvisszatartásra utal. Amennyiben az anya mégis úgy érzi, hogy a terhesség ideje alatt sokat hízott, ne kezdjen önálló fogyókúrába, mert ez többet árthat a magzatnak, mint ha túl sokat enne. A helyes étrend kialakításához érdemes a kezelőorvos tanácsát kikérni. Mindezeket figyelembe véve fontos a terhesrendelésen a testsúly alakulásának értékelése.

Nem hízókúra!

A hirtelen súlynövekedés vagy csökkenés bajt jelenthet. Jelentős súlygyarapodás a terhességi toxikózis (mérgezettség) egyik tünete lehet. A toxikózis a terhesség utolsó harmadának egyik legfőbb szövődménye, amelynek ismertetésére a következő hónapi történések tárgyalása során fogunk bővebben kitérni.

Jellemző a terhesség alatti súlygyarapodásra, hogy nem egyenletes. A terhes az egész súlynövekedésének negyedét a 12-20. hét között, felét a 20-30., míg a megmaradó egynegyedét a 30-38. hét között éri el. Ha a terhesség vége felé a testsúly hirtelen megemelkedik, de nem kíséri vérnyomásemelkedés és a vizeletben fehérjeürítés, akkor nincs különösebb jelentősége, terápiás beavatkozást nem igényel.

Ki a koraszülött?

A magzat életében a betöltött 28. terhességi hét fordulópontot jelent. Ha ebben a korban születik meg, akkor már életképes, vagyis alkalmas az önálló életre, de jelentős keringési és légzési zavarokkal kell számolni. Ezt az állapotot koraszülött állapotnak, a szülést pedig koraszülésnek nevezzük.

Szülészeti szempontból az a szülés minősül ilyennek, amely a betöltött 28. terhességi hét után és a betöltött 37. hét előtt fejeződik be. Statisztikai értelemben viszont azt az újszülöttet tekintik koraszülöttnek, aki 2499 g-nál kisebb súllyal születik. Előfordul, hogy a kihordott terhesség végén, a 40. héten 2499 g-nál kisebb súlyú újszülött jön a világra. Ez nem igazi koraszülött, hanem méhen belüli retardált újszülött. Ugyanakkor megesik, hogy 37. terhességi hét előtt 2499 g-nál nagyobb súlyú újszülöttek jönnek világra, s magukon hordozzák a koraszülöttség jeleit. Röviden azt lehet mondani, hogy a 37. terhességi hét előtt lezajlott olyan szülést, amelyből a koraszülöttség jeleit viselő újszülött származik, koraszülésnek nevezzük.

Elmaradás a fejlődésben

A koraszülöttre jellemző, hogy súlya 2499 g-nál kisebb, hossza nem éri el a 48, fejkörfogata pedig a 32 cm-t. Az ilyen koraszülött magzat bőre vékony, vörös livid (szederjes), arcán, karján és lábán sűrű, finom szőrzet látható, haja a homlokába nyomul, szemöldökszőrzete pedig csak sejthető. Sovány, a bőr alatti zsírszövete igen vékony, testét vastag magzatmáz borítja, a körmök nem érik el az ujjbegyeket, a fülkagyló pedig puha és képlékeny, mert a fülporcok még nem fejlődtek ki. Fejletlenek a nemi szervek, a herék sokszor nem tapinthatók, mivel nem szálltak még le a herezacskóba. A fej viszonylag nagy, körfogata legalább 2-3 cm-rel meghaladja a mellkasét.

Igen gyakori a keringési és légzési rendellenesség. A légzési zavar oka a légzési centrum éretlensége és a légzőizmok fejletlen volta. A keringési elégtelenség oka az éretlen központi szabályozás és a légzési elégtelenségből származó oxigénhiány okozta szívizomkárosodás. Mivel a koraszülött bőr alatti zsírrétege vékony és centrális hőszabályozása is fejletlen, hajlamos a lehűlésre. Lehűlt állapotban a légzési és keringési zavarok tovább súlyosbodnak.

A koraszülés okairól

Magyarországon a koraszülési arány 10-11% között mozog. A koraszülés jelentősége abban áll, hogy a születés körüli halálozás kb. 70%-a a kis súlyú magzatokat érinti, és a túlélők nem csekély hányada visszamarad a testi és szellemi fejlődésben. Ezért mindent meg kell tenni a koraszülés elkerüléséért, ha pedig mégis bekövetkezik, törekedni kell a koraszülöttek optimális ellátására, a túlélés biztosítására és a szövődmények megelőzésére.

A koraszülés multifaktorális (többokú) kórkép, hiszen a terhesség idő előtti megszakadása egyegy esetben is több tényező közös hatására következik be. Ezek az okok lehetnek

♦ anyai,
♦ magzati
♦ külső tényezők.
A felsorolás nem teljes, csak a leggyakoribb okokat emeljük ki.

Anyai ok

Méhfejlődési rendellenesség, fertőző betegségek, táplálkozási anomáliák, anémia, toxémia, nikotinhatás, életkor (túl fiatal vagy túl idős), méhnyálkahártyakárosodás (küret, abortusz), előző méhszájtágítás (terhességmegszakítás).

Magzati, lepényi eredetű ok

Lepénytapadási rendellenesség, magzati fejlődési rendellenesség, magzati fertőzés, ikerterhesség, túl sok magzatvíz.

Külső tényezők

Pszichés megterhelés, kedvezőtlen szociális helyzet, túlterhelő fizikai munka, trauma, klímaváltozás, utazás.

E tényezők eredményezik a méh aktivitásának fokozódását, amelynek következtében a koraszülés bekövetkezhet. Különleges kezelést és szaktudást igényel a koraszülöttek születéskor történő ellátása. Arra kell törekedni, hogy a koraszülés olyan intézetben történjen, ahol erre felkészült szakembergárda található. Ezeket a központokat PIC-központoknak (perinatális intenzív centrumok) nevezzük. Amennyiben még lehetséges, a megindult koraszülés esetén a szülő nőt igyekezzünk egy ilyen centrumba juttatni. Ha a szülő nő továbbszállításának feltételei már nem adottak, akkor a koraszülöttet kell minél előbb odaszállítani.

Figyelmeztető jelek

Milyen jelek hívhatják fel a figyelmet a koraszülés veszélyére? Ha akár az előbb felsorolt okok mellett, akár azok nélkül alhasi és deréktáji fájdalmak, fájások jelentkeznek, azonnal fel kell keresni a kezelőorvost! Amennyiben a vizsgálat során zárt nyakcsatornát és megtartott porciót állapítunk meg, és a fájások száma óránként 46-nál nem több, akkor koraszülés veszélyétől nem kell tartani. Már ekkor is javasolt a terhes ágynyugalomba helyezése és fokozott megfigyelése. Ha a vizsgálat során fenyegető koraszülés veszélyét állapítjuk meg, akkor a terhest kórházba fektetjük, és rendszeres megfigyelése mellett a méhtevékenységet megszüntető kezelést végzünk. Ha kezelésünk ellenére megindul a koraszülés, akkor a terhest a fent említett centrumba kell juttatni.

A sorozat 8. része [0]