A Nature Communications folyóiratban közölt eredmény többek között segít az üvegházhatás tudományos megértésében, az exobolygók légkörének vizsgálatában és hozzájárul számos mérnöki alkalmazás eredményeinek javításához is. Császár Attila Széchenyi-díjas elméleti kémikus kutatócsoportjának négy tagja ultrapontos spektroszkópiai mérések tervezésére és a mérési eredmények értelmezésére dolgozott ki új módszert.

Korlátozott mennyiségben kapható: [1]

szájmaszk+kézfertőtlenítő teafás szappan+gumikesztyű>> [2]

A módszer azon alapul, hogy minden kémiai elem vagy molekula egyedi nyomot, egyfajta vonalkódot hagy az elektromágneses sugárzással történő kölcsönhatás eredményeként kialakuló színképében, amely egyértelműen megkülönbözteti az egyik kémiai entitást a másiktól. A vonalkódot visszafejtve a spektroszkópia lényeges tulajdonságokat tud feltárni minden fényt kibocsátó vagy elnyelő testről.

A kutatók eredménye a cikk egyik felkért hivatalos bírálója szerint az utóbbi évek egyik legjelentősebb módszertani fejlesztése az ultrapontos spektroszkópia társtudományokkal történő összekapcsolása területén. A szerdán közölt beszámoló szerint az ELTE-s kutatók módszerével elvégzett kísérletek a közeli infravörös tartományban mérhető vonalkódszerű jelek pontosságát legalább négy nagyságrenddel javítják meg. "Viszonyításképpen azt mondhatjuk, hogy amennyiben eddig egy nagy távolságot 1 centiméter pontossággal tudtunk megbecsülni, úgy most az új mérésekkel ezt a milliméter ezredrészénél is pontosabban tudjuk megtenni".

Korlátozott mennyiségben kapható: [3]

szájmaszk+kézfertőtlenítő teafás szappan+gumikesztyű>> [4]

A magyarázat szerint az utóbbi két évtizedben a világ vezető laboratóriumaiban kidolgozott ultrapontos lézerspektroszkópiai technikákkal napjaink alapvető fizikai kérdéseit igyekeznek megválaszolni. Ezek azok a mérések, melyekből megtudhatjuk, hogy a világegyetem keletkezése óta eltelt időkben változtak-e a fizikai állandók értékei, működik-e a fizika úgynevezett standard modellje, valamint hogy van-e mérhető szerepe a gravitációnak a kvantumrendszerekben. Ezek a mérések rendkívül időigényesek, egyetlen vonal megmérése még a legegyszerűbb esetben is több órányi, de akár hónapnyi munkát igényel. Ezért a kutatók a lehető legfontosabb vonalakra koncentrálnak.

Az ultrapontos kísérletek tervezésére a magyar kutatócsoport speciális, a hálózatelméleten alapuló algoritmust dolgozott ki, és ennek alapján javaslatot tettek arra, hogy a vízmolekula mely spektroszkópiai vonalait célszerű megmérni, hogy az új információ maximálisan hasznosuljon a megmért tartományon kívül is. Azért a vízre esett a kutatók választása, mert az élet molekulájának pontos spektroszkópiai ismerete segít többek között a földi üvegházhatás tudományos megértésében (hiszen a Föld légkörében a víz a legfontosabb üvegház hatású gáz), az exobolygók légkörének vizsgálatában (így a van-e élet a Földön kívül kérdés megválaszolásában), valamint hozzájárul megannyi mérnöki alkalmazás eredményeinek javításához is. A tudományos eredményről beszámoló teljes cikk a https://ttk.elte.hu/content/szuper-pontos-meresekkel-a-hatekonyabb-tudomanyert.t.3123 oldalon érhető el.