Érdemes mielőbb foglalkozni a lehelet kellemetlen szagának problémájával, hiszen legtöbbször egyszerű kezeléssel és tanácsadással is javíthatunk ezen a panaszon. Igaz, néha az orvos belátása szerint további vizsgálatok szükségesek, egyéb betegségek felderítése céljából. Az említett okok miatt fontos, hogy a beteg olyan orvoshoz forduljon, akiben maximálisan megbízik (hiszen sokkal intimebb kérdésről van szó, mint egy fogfájás), és aki valóban komolyan foglalkozik a problémájával.
Normálisan szagtalan
Nézzük meg tehát, mi állhat e tünet hátterében. Szájszagról vagy bűzös leheletről (orvosi szaknyelven foetor ex ore, halitosis) akkor beszélünk, ha kellemetlen szájszag vagy kilégzéskor bűzös lehelet tapasztalható. Az egészséges, ép fogazatú vagy tejesen fogatlan szájnak és a kilélegzett levegőnek normális körülmények között nincs szaga.
Okozhatnak azonban kellemetlen szájszagot egyes – nem feltétlenül kóros – állapotok, mint például nagyobb fokú éhezés, kevés folyadék fogyasztása vagy a menstruáció előtti időszak. A szervezetbe kerülő idegen anyagok, egyes gyógyszerek jellegzetes szagot áraszthatnak. Átható szagú ételek fogyasztása után általában 10-12 óráig is érezni lehet a hatásukat. Alkoholos italok után is hosszú ideig félreismerhetetlen szag észlelhető, és a dohányzás okozta szag is hosszú ideig megmarad a szájban.
Bajok a szájban
Szájbűzt okozhatnak a szájban lévő elváltozások, mint például a bölcsességfog körüli gyulladás, a gennyes ínytasakok, fekélyes szájgyulladások, szájüregi daganatok. Vérképző szervi betegségekben szenvedőknél is gyakran tapasztalható szájszag, a betegség mellett sokszor előforduló fekélyes ínygyulladás velejárójaként; súlyosabb kórképek a különböző kifekélyesedő állcsontfolyamatok vagy nyálmirigybetegségek, amelyek szintén okozhatnak szájbűzt. Ezek gyógyítása speciális feladat.
Átmenetileg okozhat szájszagot a fogeltávolítás, illetve más szájüregi műtét után a hiányos rágás következtében lerakódó lepedék vagy széteső vérrög bomlása. Ezekben az esetekben is megtanítjuk a beteget speciális szájápolásra.
Egyéb okok nyomában
Ha felderítettük és kizártuk a szájüregi problémákat, tovább kell vizsgálni a beteget, mert különböző szervrendszeri betegségek is okozhatják az említett tünetet. Szájszag eredhet az orr-garat, a nyelőcső és a tüdő betegségeiből, valamint egyes anyagcsere-betegségek kapcsán.
Az orr- és garatüregből származó kellemetlen szájszagot okozhatják a nyálkahártya vagy a mandulák akut és krónikus gyulladásai, melléküreg-gyulladások. Átható bűzzel jár az orr nyálkahártyájának krónikus gyulladása és sorvadása is. Származhat szájszag a gyomor-bél traktusból is egyes nyelőcsőszűkületek, továbbá széteső, rosszindulatú daganatok, bélelzáródás vagy savas felböfögések kapcsán.
A légcső, hörgő és tüdő betegségei közül a krónikus hörgőgyulladások, hörgőtágulat, tüdőtályog, tuberkulózis, főleg a bomló köpet okozhat rothadó szájszagot. Az anyagcsere-betegségek közül a cukorbetegség egyik korai tünete a lehelet jellegzetesen édeskés, aromás szaga, mely a kilélegzett levegőben levő acetonból ered. Vashiányos vérszegénység esetén is gyakran kellemetlen szagú a lehelet, veseelégtelenségben pedig vizeletszagú. Súlyos székrekedés esetén és májelégtelenségben, májcirrózisban is bűzös szájszag észlelhető. Lázas állapotokban, fertőző betegségek kapcsán a nyálelválasztás csökkenése, a száj öntisztuló mechanizmusának hiánya okozhat kellemetlen szájszagot.
Népbetegség?
A már kórosnak ítélhető állapotok közül a leggyakoribb előidéző ok a két szájüregi „népbetegség”: a fogszuvasodás és a fogágybetegség. Nemegyszer tapasztalható, hogy egészen pici szuvasodások, sokszor szabad szemmel alig észrevehető, fogak egymás felé eső felszínén megbúvó kis „lyukacskák" is okozhatják. A fogágybetegség, az ínygyulladás szinte mindig kisebb-nagyobb szájszaggal jár.
Az ínygyulladás karbantartására és kezelésére alkalmas fogkrém csökkenti a lepedék mennyiségét, a nem tökéletes fogmosás után fennmaradó lepedéket semlegesíti azáltal, hogy antibakteriális hatású összetevőket tartalmaz. Kiegészítésként érdemes szájvizet használni a jobb eredmény érdekében, valamint lágy szálú fogkefét, amely kíméletesen, de alaposan tisztítja a már amúgy is érzékeny fogínyt és a fogakat.
Kattintson és vásárolja meg most a meridol® termékeket! [1]
A szájápolás hiánya folytán a fogakra és fogközökbe tapadó ételmaradékok bomlása is kellemetlen szagot okozhat. Elősegíti az étel megtapadását a hiányos rágás (aminek oka legtöbbször a hiányos fogazat), a nyálpangás, tág hézagok a fogak között. Kellemetlen szagú bomlás keletkezik rosszul záródó tömések és hidak alatt is – márpedig ezeket lehetetlen tisztán tartani.
Alapos munkával...
Fontos a rendszeres szűrés, hogy e problémák már a legkorábbi stádiumban megoldhatók legyenek. A fogszuvasodás ellátásán és a fogágybetegség meggyógyításán túl a fogorvos feladata, hogy rávezesse a betegeket azokra a fogmosási technikákra, amelyekkel tökéletesen tisztán tarthatók a különböző fogfelszínek. A puha vagy közepesen kemény fogkefével végzett, az ínyszélt is érintő, körkörös irányú „sikáláson” kívül rendszeresen használni kell fogköztisztító eszközöket is. Ez a fogselyem, a superfloss, a fogköztisztító fogkefe vagy az egycsomós fogkefe, attól függően, hogy mekkorák a fogak közötti rések, illetve visel-e a beteg valamilyen fogpótlást (kivehető pótlást vagy fix hidat, koronát).
A fogszabályozót és kivehető fogpótlást viselő betegeknek külön meg kell tanítani, hogyan ápolják saját fogazatukat (ha van), és hogyan tisztítsák a fogpótlásukat. Eredményt minden esetben csak a rendszerességgel érhetünk el. Emellett gyakran szükség van úgynevezett professzionális tisztításokra is, amelyet a fogorvos végez el, különböző gépek segítségével.
Sokan nem is gondolnák, milyen fontos a nyelv rendszeres, puha fogkefével végzett letisztítása. Ma már igen különböző fogkrémek kaphatók a piacon, de a fő hangsúly a mechanikus tisztításon van. A szájspray sem megoldás, amíg fel nem derítettük és meg nem oldottuk a valódi okot, csupán a pillanatnyi friss lehelet biztosítja.
Önbizalmunk ára
Mindezeket figyelembe véve, ha a beteg vagy környezete kellemetlen szájszagot észlel, forduljon fogorvoshoz, aki kiszűri és meggyógyítja a szájüregben előforduló betegségeket, megtanítja a beteget a helyes szájhigiénés eljárásokra, és szükség esetén dönt a további kivizsgálás módjáról is. Ne szégyelljük tehát problémánkat, hiszen ha sikerül úrrá lenni rajta, a friss lehelet sokkal kellemesebb, magabiztosabb és egészségesebb ember képét kelti mind önmagunk, mind környezetünk számára.