A mellékvese
Testünk mindkét oldalán, a vesék felső pólusánál találhatók a mellékvesék, melyek két fő részből állnak: a külső kéregállományból és a belső velőállományból. E részek is jól elkülönülnek egymástól, az egyedfejlődés során is másból képződnek, és más a funkciójuk is.
A kéregállomány három részre tagolható, melyek egyéb eltérő hormonok képzésében játszanak szerepet. Az egyik réteg férfi és női nemi hormonokat termel mindkét nemben; a másik réteg a só, és vízháztartás fő hormonját, az aldoszteront termeli, mely a vérnyomás szabályozásában is szerepet játszik. A harmadik réteg a kortizol képződéséért felelős, mely a cukoranyagcserében, az izmok erőnlétében, a vérnyomás szabályozásában, a stresszreakciókban és a szervezet anyagcseréjében alapvető szerepet játszó hormon.A mellékvese tehát életfontosságú hormonok termeléséért felel, kóros működése (pl. a fokozott vagy elégtelen hormontermelés) ezért súlyos hormonbetegségeket okoz, némely formája életveszélyes állapothoz vezet.
A működési problémák okai
Több betegség, kórok is előidézheti a mellékvesekéreg (mindhárom rétegének) pusztulását. Az utóbbi években, évtizedben a károsodás oka nagyobbrészt autoimmun betegség, míg korábban leggyakrabban a tuberkulózis (tbc) idézte elő azt (bizonyos országokban még mindig ez a vezető ok). A kéreg károsodását okozhatják még daganatáttétek (pl. a tüdőráknál igen gyakori, és mindkét mellékvesében előfordulhat), vagy bizonyos fertőzések. A fertőzések heveny formájának fennállása esetén mindkét mellékvese hirtelen bevérzik, elhal, s amennyiben a beteg nem kap azonnali hormonpótló terápiát, belehalhat a kialakult mellékvese-elégtelenségbe.
A mellékvese akkor is elsorvadhat, ha a beteg valamely más bántalom folytán tartósan nagy dózisú szteroidkezelésre szorul, vagy ha szervezetében más helyen kórosan sok szteroid termelődik. A mellékvesekéreg funkciója kieshet akkor is, ha az agyalapi mirigy nem termel megfelelő mennyiségű szabályozó, stimuláló hormont. Ezenkívül újszülötteknél is előfordulhat a szülés előtt vagy alatt, tartós oxigénhiány esetén.
Tünetek
A tünetek kialakulását tekintve két formát kell elkülönítenünk. A leggyakoribb eset az, amikor a mellékvese károsodása lassan megy végbe, s így a funkciókiesés is krónikus formában jelentkezik: a tünetek lassan, fokozatosan alakulnak ki. Ez a betegség az Addison-kór, mely esetén a beteg fáradtságról, gyengeségről panaszkodik, nehezen kel fel az ágyból, izmai elgyengülnek – sokszor valamilyen izombetegség gyanúja miatt kezdik meg a vizsgálatokat.
A másik típusos tünetcsoportba gyomorbélrendszeri panaszok sorolhatók: hányinger, hányás, étvágytalanság, esetleg hasmenés. Típusos tünet a bőrszín megváltozása: fokozott barnás pigmentáció kialakulása. A beteg barnásszürkés bőrszíne általában az egész testen észlelhető, de a napnak kitett helyeken kifejezettebb, valamint jól látható a hegvonalakban, az emlőbimbók körül, a körmön, a szájnyálkahártyán és a tenyér redőiben. A beteg szédül, vérnyomása alacsony, személyisége megváltozik, depressziós lesz, és memóriazavar is észlelhető.
A tünetek sokfélék, és döntő részben nem jellegzetesek. Azonban ha a tünetek észlelhetők, a legegyszerűbb laboratóriumi vizsgálattal is igazolhatók, mivel a legfontosabb kórjellemző az, ha a vérben a nátriumszint kórosan alacsony, a káliumszint ellenben kórosan magas. A felvetett gyanút hormonvizsgálatok is alátámaszthatják. A betegségnek számos egyéb laboratóriumi jele létezik még: alacsony vércukorszint, vérszegénység, de az előbb említett kóros változások szinte megadják a diagnózist a típusos tünetekkel együtt. Tudni kell viszont, hogy számos más betegségben is előfordulhatnak hasonló véreredmények, tehát mindig ismerni kell a tüneteket, és gondolni egyéb, pl. vesebetegségre.
A betegség kialakulásának és lefolyásának másik formája a hevenyen kialakuló krízis: ilyenkor a tünetek hirtelen jelentkeznek, súlyosak, s életveszélyes állapot alakulhat ki. A beteg nyugtalan, hasi panaszai lehetnek, vérnyomása és testhőmérséklete csökken, pulzusa meggyorsul, és esetleg epilepsziás görcsök, valamint kóma is felléphetnek. Ilyenkor sürgős beavatkozásra van szükség: a betegnek azonnal hormont kell kapnia.
Mit kell tenni gyanú esetén?
Sürgős vizsgálatokra van szükség: vérvételre, hormonvizsgálatokra, vérnyomás-ellenőrzésre, a mellékvesék ultrahang- és CT- (komputertomográfos) vizsgálatára. A diagnózis a típusos laboreredmények alapján általában könnyen felállítható, s a kezelés is megkezdhető a kortizol és aldoszteron pótlásával. A beteg rossz állapota esetén szükség lehet só- és cukorinfúzió adására is.
A beállított gyógyszeres kezelés mellett a beteg jól van, de mindenféleképpen kell tudnia, hogy bármilyen stressz, fertőzés, műtét esetén a gyógyszerek dózisát meg kell duplázni/triplázni (vagyis ugyanazt tenni, mint amit az egészséges szervezet is tenne: megemeli a mellékvesekéreg-hormonok szintjét). A rendszeres endokrinológiai kontroll elengedhetetlen a beteg egész élete folyamán.