Várható élettartam
Magyarországon az össznépesség születéskor várható élettartama 2003-ban 72,6 év volt, ezen belül a férfiaké 68,4, míg a nõké 76,8 év. A férfiak születéskor várható élettartama hasonlóan az Európai Unióhoz 2001 óta stagnál. A magyar férfiak még mindig csaknem 7 évvel rövidebb életre számíthatnak uniós társaikhoz képest. A nõk kedvezõbb életkilátásait jelzi, hogy az EU 25 országának átlagától 5 év a lemaradásuk.
Az EU 25 tagországa közül 2003-ban a magyar férfiak halandósága a Balti országok után a 4. legrosszabb: még mindig 1,5-szer több férfi hal meg Magyarországon, mint az EU országaiban átlagosan Különösen jelentõs az Európai Unióhoz képest a halandósági többlet a 65 év alatti férfiaknál. Ez tükrözõdik a 40 éves korban várható élettartamok alakulásában, ahol markáns területi egyenlõtlenségek figyelhetõk meg az országon belül.
A budapesti, ma 40 éves férfiak mintegy 32 évre, a borsodi és szabolcsi férfiak ehhez képest több,mint 4 évvel rövidebb élettartamra számíthatnak. A nõk esetében a területi egyenlõtlenségek kisebbek: a ma 40 éves nõk várható élettartama a nyugati megyékben 38 év, de a legrosszabb életkilátásokkal rendelkezõ Baranya megyei nõk várható élettartama is csak 1,8 évvel kedvezõtlenebb.
Egészségben várható élettartam
A magyar férfiak és nõk kevesebb egészségesen eltöltött évre számíthatnak születéskor, mint az Európai Unió legtöbb tagállamának lakosai. Az egészségben eltöltött évek száma a férfiaknál 61,5, a nõknél 68,2 év, a nem egészséges évek száma a férfiaknál tehát 6,9 év, a nõknél 8,6 év.
Összhalálozás
A magyar lakosság halandósága 2003-ban az uniós országok között a 3. legmagasabb értékkel szerepelt (EU átlag 153%-a). Ez a különbözõ korcsoportokban eltérõ ugyan, de az öt legkedvezõtlenebb helyzetû ország között vagyunk valamennyi korosztályban: a 0-14 évesek halandósága az 5., a 25-64 éves aktív korosztály a 4. és a 65 év felettiek a 3. helyet foglalják el a ranglistán.
Az aktív korúak (25-64 évesek) közül hazánkban kétszer több férfi hal meg, mint a 25 tagországú EU-ban. Az aktív korú nõk a 2. helyen állnak a tagországok halandósági rangsorában, nálunk mintegy 80%kal több aktív korú nõ halt meg, mint az Európai Unióban.
A férfiaknál az 1970. év halálozási szintjéhez viszonyított romlás kifejezetten a 3554 éves kor között jelentkezik: az 1980-as évek elején elkezdõdött és a rendszerváltozásig tartó lassú javulást követõen jelentõsen romlott a halandóság. Ebben a korcsoportban, 2003-ban másfélszer több férfi halt meg, mint 1970-ben! Ugyanakkor a fiatalabbaknál illetve idõsebbeknél ilyen mértékû romlás nem tapasztalható: a legfiatalabbak és legidõsebbek esetében folyamatos a halandóság javulása, bár 2001-ben kissé megtorpant a javuló trend, és egyes korcsoportoknál romlani látszik a halandóság.
A halandósági elemzések speciális területe a csecsemõhalálozás, melyet az egészségügyi ellátás színvonalának minõsítésére használnak. 1970-ben Magyarország 36 ezrelékes csecsemõhalálozási adata kiugróan magas volt Európában, ez az érték 2003-ra ugyan a negyedére csökkent, de mivel az uniós országokban ez idõ alatt hasonló nagyságrendû javulás figyelhetõ meg, így a szakadék a „nyugat” és hazánk között 30 év alatt csak kis mértékben mérséklõdött. 2003-ban Magyarország a 7,1 ezrelékes csecsemõhalandóságával a 25 uniós tagország között a 4. legrosszabb értékkel rendelkezett.
Az országon belül a területi eltérések igen markánsan jelentkeznek. Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Békés megyében még minden 1000 gyermek közül 10 meghalt mielõtt betöltötte volna elsõ életévét, ezzel szemben HajdúBihar és Vas megye 4 ezrelékes csecsemõhalálozási értékével eléri az uniós átlagot.
Haláloki struktúra
2003-ban több mint 135 ezren haltak meg Magyarországon. A rendkívül kedvezõtlen halálozási viszonyaink miatt évente Hódmezõvásárhelynyi lakossal (kb. 50 000-rel) több hal meg, mint amennyi a nyugateurópai halálozási viszonyok mellett várható lenne.
A halálozások 51%-a a keringési rendszer betegségei, 25%-a a rosszindulatú daganatos betegségek, 77%-a az emésztõrendszer betegségei illetve sérülés, mérgezés, vagy más külsõ okok miatt következett be.
Az utóbbi években megfigyelhetõ a haláloki struktúra átrendezõdése: a szívés érrendszeri betegségek miatti halálozás aránya valamelyest csökken, a daganatos betegségeké emelkedik.
A keringési rendszer betegségei a férfiak halálozásának 45%-át, a nõk esetében 57%-át okozzák. Ez az arány a különbözõ életkorokban is jelentõsen változik, a fiatalok körében a halálesetek döntõ része külsõ okok (balesetek, öngyilkosság) miatt következik be. 35-64 éves kor között – különösen a nõk körében kiugróan magas a daganatos betegségek és a férfiak körében jelentõs az emésztõrendszer betegségei miatti halálozás aránya.
A keringési rendszer betegségei miatti halálozás idõs korban kerül elõtérbe. A 25 EU-tagállam közül Magyarország a keringési rendszer betegségei miatti halálozás tekintetében az 5., a külsõ okok miatti halálozásban 4. a rangsorban.
Sajnálatos, hogy a rosszindulatú daganatok és az emésztõrendszeri halandóságban az elsõ helyen állt 2003-ban. Hazánkban a tüdõrák, a vastagés végbél rosszindulatú daganatos megbetegedései miatt kétszer magasabb a halandóság, mint az EU többi tagállamában.
A magyar férfiak túlzott alkoholfogyasztásával összekapcsolható halandósága az 1990-es évek közepén rendkívül magas értékkel emelkedett ki egész Európában, majd látványosan csökkent ugyan, de még 2003-ban is jelentõsen több, mint kétszerese volt az uniós országok átlagának (224%). E tekintetben a három balti államot követõen a magyar férfiak halandósága a 4. legrosszabb. A nõk alkoholfogyasztásra visszavezethetõ halandósága 1980-2000 között vezette az uniós ranglistát, csak az 1990-es évektõl kezdett javulni, de a legfrissebb adatok szerint is még mindig meghaladja az Unió átlagának kétszeresét (216%) és Lettország mögött a 2. a 25 tagállam közül.
A magyar férfiak dohányzással összekapcsolható halálozása 1980-tól folyamatosan csökkent, de 2003-ban kissé emelkedett az elõzõ évhez képest. Hazánkban csaknem kétszer annyi (198%) férfi halálát okozza a dohányzás, mint az EU-ban. Még kedvezõtlenebb a helyzet a nõk körében: náluk több mint kétszer magasabb (208%) a dohányzás miatti korai halálozás, mint az EU-ban. Mind a férfiak, mind a nõk halandósága csupán a három Balti állam dohányzással összekapcsolható mortalitásánál kedvezõbb.