A Látás Világnapját 2000 óta rendezik meg minden október második csütörtökén. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a vakság nagyrészben megelőzhető, illetve gyógyítható.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vakságmegelőző Ügynökség (International Agency for the Prevention of Blindness, IAPB) globális kezdeményezést – „VISION 2020” – indított az elkerülhető vakság megelőzésére, amihez számos ország csatlakozott már. Magyarországon a Magyar Szemorvostársaság 2001-ben csatlakozott a WHO és az IAPB VISION 2020 globális programjához, és azóta több jelentős lépést sikerült elérni a vakság és látáskárosodás megelőzése és a látásrehabilitáció fejlődése érdekében.
A Látás Világvilágnapja az IAPB által koordinált olyan alkalom, amikor a globális figyelmet a vakságra és a látásromlásra irányíthatjuk. Az IAPB arra ösztönzi tagjait és partnereit, hogy használja a WHO új, globális cselekvési tervét, a World Riport on Vision-t. Az idei évben a Világnap szlogenje: Remény a Láthatáron (Hope in Sight).
2020-ban globálisan:
• Legalább 2,2 milliárd embernek van látásromlása
• Ezek közül legalább 1 milliárd embernek van olyan látáskárosodása, ami megelőzhető lett volna, vagy amivel még foglalkozni kellene
• E mellett 2,6 milliárd ember rövidlátó, köztük 312 millió 19 év alatti gyermek
• Mindezeken túl emberek milliói élnek olyan szemproblémákkal, amik növelik a látásvesztés kockázatát:
• 196 millió ember él életkorral összefüggő makula degenerációval
• 146 millió ember él cukorbeteg retinopatiával
• 76 millió ember él zöldhályoggal (glaukómával)
• 2,5 millió ember él trachoma fertőzés miatti szemfelszín hegesedéssel
• 277 millió ember él magas fokú rövidlátással
Napjaink egyik leggyakoribb és egyben az egyik leggyorsabban terjedő szemészeti problémája a rövidlátás. Bár önmagában az, hogy „rövidlátó vagyok”, nem hangzik túl félelmetesen (pl. a „levált a retinám” kijelentéshez képest), de nem szabad ezt a problémát lebecsülni. Veszélyesen nő a rövidlátás előfordulása a lakosság köreiben, ami súlyos formájában – nagyfokú rövidlátás esetén – látásromláshoz, vaksághoz vezethet!
2017-ben a Földön élő emberek 23%-a volt rövidlátó, de a jelenlegi növekedési tendenciák alapján 2050-re az előfordulás már 50%-ra növekedhet! Ez a nagyfokú növekedés a Távol Keleten már bekövetkezett, ahol jelenleg a fiatalok 90-95%-a rövidlátó, és ezen belül a látásvesztéssel fenyegető nagyfokú rövidlátóság előfordulása is 1-2%-ról 20%-ra nőtt!
Ezek a tendenciák már Európában is elindultak, a legfrissebb magyar adatok is jelzik már a változást. A XI. Népegészségügyi Konferencián 2020. szeptember elején elhangzott, hogy a „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja” keretében 2014-2019 években vizsgált több mint 80 ezer személy között, a rövidlátás 51%-ban fordult elő.
Ami talán a legmegdöbbentőbb, hogy az adatok szerint a fiatalabb korosztályokban (23-40 évesek között) a rövidlátóság 3,3-szor gyakoribb, mint a 60 évesnél idősebbek között! Mondhatjuk úgy is, hogy nemsokára a családi fényképen jellemzően már nem a nagymama, hanem az unoka lesz szemüveges.
Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy cselekednünk kell: meg kell előznünk a rövidlátás hazai tovább szaporodását, és a következményes látásromlás, vakság kialakulását.
Miért veszélyes a rövidlátás és a nagyfokú rövidlátás? Mert látásromláshoz, vaksághoz vezethet, aminek az okai:
• a szemgolyó megnyúlik
• a szemgolyó hátul (az éleslátás környékén) elvékonyodik és kiboltosul
• érhártya (chorioidea) elvékonyodás, sorvadás lép fel
• érhártya és retina szakadások jönnek létre
• a kialakuló vérzések és látóhártya leválás már a látást rontják
• myopiás makula degeneráció (CNV) - Fuchs folt: az éleslátás teljes kiesését okozza
• ráadásul a meglévő rövidlátás esetén sokkal gyakoribbak más, önmagukban is látást-veszélyeztető szembetegségek, mint például a glaukóma vagy az opticus neuropathia (ami 50 év felett az egyik leggyakoribb oka a hirtelen látásromlásnak).
A jó hír az, hogy a rövidlátás kialakulása megelőzhető! A megelőzés tehát lehetséges, azonban a hatékony cselekvéshez nemzeti program indítása lenne szükséges. Gyerek- és iskoláskorban a rövidlátás kialakulása megelőzhető, illetve a kialakult betegség romlása is lassítható.
Mit tehetünk, mit kellene tenni?
• Több szabadidős program – túl sokat tartózkodunk zárt térben, ahol nincs lehetősége a szemnek „messzire tekinteni”, természetes fényben lennie
• Kevesebb közeli munka (telefon, tablet, stb.) – a jelenleg érvényes szakmai ajánlás az, hogy 30 percnél tovább ne nézzünk egyfolytában közelre
• Speciális optikai korrekciók (pl.: speciális kontaktlencse)
• Kisdózisú atropin szemcsepp kezelés