Az orrsövény elülső harmadának nyálkahártyája rendkívül gazdag vérellátású, aprócska erekből áll. Az esetek döntő többségében ezek sérülésének következménye az orrvérzés. Előidézheti azonban a nyálkahártya szárazsága is, melyet nem kellően párás levegőjű lakások, légkondicionált munkahelyek, vegyi irritációk okozhatnak. Elkerüléséhez ügyelni kell a zárt levegőjű helyiség páratartalmára, ha erre nincs mód, a kellemetlenség megelőzhető különféle, a kiszáradást gátló orrcseppekkel. Ha nagy magasságban tartózkodunk, az alacsony légnyomás szintén kiválthatja az orrvérzést, csakúgy, mint az orr mechanikus sérülései.

Ha más betegséget jelez

Az orrvérzés általános betegség tüneteként is jelentkezhet, pl. influenza, megfázás következtében a gyakori orrfújás miatt, de magas vérnyomásban vagy érelmeszesedésben szenvedők között is előfordul. Előidézhetik még: idült májbetegség, terhesség, C és K-vitamin hiánya, vérképzőszervi betegségek is.

Ha ismert belszervi betegségünk van, mindenképp érdemes felkeresni orvosunkat az orrvérzés spontán elmúlta után is, mert lehetséges, hogy a gyógyszerezésünkön kell változtatni. Akkor is forduljunk orvoshoz, ha a vérzés gyakran ismétlődik, nagy mennyiségű, esetleg nehezen áll el. Az esetek döntő többségében ekkor sem kell komoly betegségre gondolnunk, valószínűleg kisebb értágulat állhat a háttérben, melyet fül-orr-gégész is könnyen elláthat.

Az is előfordul, hogy épp az orrvérzés az első jel, amely komolyabb betegségre utal, pl. az orr és az orrmelléküreg rosszindulatú daganatára. Ezek azonban a közönséges orrvérzések számához képest nagyon ritkák, és inkább véres-gennyes orrfolyást jelentenek.

Az első tennivalók

A legfontosabb teendő a légutak tisztán tartása és a vérzés elállítása. Sokan fekszenek le annak reményében, hogy a vérzés így hamarabb eláll. A hirtelen helyzetváltoztatás hatására azonban növekszik a vérnyomás, ráadásul a vér hátracsorog, és lenyelve a gyomorba kerül. Ez további kellemetlenség forrása lehet: hányás jelentkezhet.

Orrvérzés esetén tehát ültessük le a szenvedő alanyt úgy, hogy a feje inkább előredőljön, ha pedig a nyaka körül szűk a ruha, lazítsuk meg. Hagyjuk, hogy a vér – még ha kellemetlen látvány is – zsebkendőbe vagy mosdóba csorogjon. A vérzés helye valószínűleg az orr első harmadában van, ezért illesszünk az orrpitvarba kis géz- vagy vattacsomót. Ha ez nincs kéznél, egy tiszta zsebkendő csücske is megteszi, de ha semmilyen eszköz nem áll rendelkezésre, az orrcimpák két ujjal történő összeszorítása is eredményes. Makacsabb vérzés esetén jó hatású a tarkóra és a homlokra helyezett hideg borogatás.

Ha mégsem áll el

Az orrvérzés némely esetben nem áll el magától, ilyenkor sürgősen fel kell keresni a fül-orr-gégész szakrendelést. A jól meghatározható helyű vérzések a nyálkahártya helyi vegyi edzésével, kíméletes, pontszerű égetésével állíthatók el. Az orrüreg középső és hátsó traktusában a szűk viszonyok, a bonyolult redőzött nyálkahártyafelszín miatt a vérzés helye gyakran nem állapítható meg pontosan. Ekkor az orrüreg réteges tamponálását végzi az orvos.

Nagyon makacs esetekben, az orrüreg hátsó traktusából eredő vérzéseknél szükség lehet ún. orr-garati tampon alkalmazására, amely hátra, a garat felé hermetikusan elzárja az orrüreget. Az ilyen beteg kórházba kerül, ahol fül-orr-gégészeti és belgyógyászati kivizsgálás történik az okok felderítésére.