A betegség a bárányhimlőn átesetteken fordul elő, okozója a bárányhimlőért is felelős herpeszvírus, a varicella zoster, amely a bárányhimlős fertőzés lezajlása után „megbújik” a szervezetben – leginkább a gerincvelő idegdúcaiban, esetleg az agyidegekben –, általában életünk végéig nyugalomban maradva, azonban bizonyos esetekben aktiválódhat, bőrtüneteket és fájdalmat okozva. Az övsömör leggyakrabban az ötven éven felülieket érint, főként, ha az immunrendszer valamilyen ok, például egy másik alapbetegség miatt legyengül.

Az övsömör jellemző módon egy vagy két gerincvelői idegdúc beidegzési területén jelentkezik, leggyakrabban a deréktájon, nevét is innen kapta, innen származik az „öv" elnevezés. Tudnunk kell azonban, hogy bármelyik gerincvelői ideg mentén előfordulhat, akár az arcon is, az agyidegágaknak megfelelően; leginkább azonban a mellkas- és az övtájékon. A beteg területen jelentkező fájdalom nagyon kellemetlen, leginkább az ideggyulladáskor fellépőhöz hasonlít.

Mivel kezdődik a betegség?

A vírus által érintett gerincvelői idegág beidegzési területéhez tartozó bőrterületen halványvörös foltok jelentkeznek, majd 1-3 milliméter átmérőjű hólyagocskák alakulnak ki. A bőrtünetek kialakulása előtt gyakran lép fel fájdalom, ami attól függően, melyik területről van szó, néha vakbélgyulladás, epekövesség, szívinfarktus vagy éppen arcüreggyulladás gyanúját keltheti. Igazi veszélyt rejt magában az agyidegek mentén kialakuló övsömör, mert a homlok, halánték megbetegedésén kívül szaruhártyafekély kialakulását is előidézheti.

A végtagokon a betegség nevének ellenére természetesen nem övszerűen, hanem az ideg lefutásának megfelelően, hosszanti irányban látjuk a hólyagokat. A nyirokcsomó-duzzanat természetes velejárója a betegségeknek. Külön említést érdemel, hogy felnőttek és gyermekek másképp vészelik át a betegséget. A felnőttkori esetekben igen kifejezett rossz közérzet, láz, erős, sokszor tűrhetetlennek ítélt fájdalom, elesettség jellemző, a gyermekek ezzel szemben nem panaszkodnak ilyenekről.

Számíthatunk-e szövődményekre?

Szerencsére az esetek többségében a hólyagok helyén néhány nap alatt pörk képződik, ez lelökődik, utána esetleg enyhe pigmentáció marad, vagy pigmenthiányos foltokkal gyógyul. A későbbiekben a bőr egyneművé válik, a betegség nyomtalanul gyógyul.

Néha azonban szövődmények is kialakulhatnak, a hólyagok bevérezhetnek, felülfertőződhetnek, ilyenkor maradandó hegekkel gyógyul a folyamat. A szövődményes formákhoz tartozik az előbb említett szaruhártyafekély és az agyidegbénulás. Ki-kiújuló idegfájdalom (posztherpeszes neuralgia) maradhat vissza a betegség lezajlását követően. Ez igen kellemetlen, mert időszakonként rohamszerűen jelentkező, rövid ideig tartó, fél-egy perc alatt megszűnő, igen heves nyilalló, kínzó fájdalom.

Az idősebbek betegsége lassabban gyógyul. Mindig forduljunk orvoshoz, az előbb említett korosztály pedig különös figyelmet érdemel, mert egyes esetekben alaposabb belgyógyászati kivizsgálás válhat szükségessé. Azt is fontos tudni, hogy az övsömörös beteg megfertőzheti a környezetében élőket: bárányhimlőt okozva az azon még át nem esetteknek.