Létezik a pajzsmirigy csökkent működésének úgynevezett elsődleges formája (ez a leggyakoribb), amikor a szerv betegsége következtében alakul ki. Ritkábban ezek a másodlagos formák, az esetek 1-2%-ában a kórkép hátterében a pajzsmirigyet szabályozó agyalapi mirigy (hipofízis) vagy az azt irányító agyrész (hipotalamusz) betegségei állnak. Ez utóbbiak oka lehet agyi daganat, az agyalapi mirigy gyulladása vagy műtétje, trauma, röntgenbesugárzás.
A gyakoribb forma, tehát a pajzsmirigy betegségei, melyek csökkent működést okoznak: gyulladások, nyaki tájék röntgenbesugárzása, pajzsmirigyműtét, túlműködés után bekövetkező ellenkező állapot, jódszegénység vagy éppen megnövekedett jódbevitel, pajzsmirigyhormon-gátló készítmények, bizonyos gyógyszerek stb.
Tünetek
Mivel a pajzsmirigyhormonok jelentős hatást fejtenek ki a test valamennyi szövetére, hiányuk kihat a szervezet szinte valamennyi funkciójára. Így a kialakult kórkép a legenyhébb, fel nem ismert pajzsmirigy-alulműködéstől a legsúlyosabb formáig terjedhet. A betegség súlyossága tehát nagyon változó lehet. Tovább nehezíti a felismerést, hogy a tünetek lassan, fokozatosan fejlődnek ki, s így nem a pajzsmirigy betegségére, hanem más bántalomra gondolunk a panaszok alapján.
Általános tünetek
A betegek gyengék, fáradékonyságról panaszkodnak, sokat alszanak, nem tudnak jól koncentrálni, bőrük szárazzá válik, híznak, székrekedésük van, fázékonyak lesznek. Idősebb betegeknél ezeket a panaszokat összefüggésbe hozzák korukkal. Így sokszor csak hónapokkal vagy évekkel később ismerik fel a pajzsmirigy betegségét.
Bőrtünetek
Nagyon feltűnővé válhat a bőr számos tünete: száraz hámlása, megvastagodása, mucinózus (sűrű, nyálkás) anyag bőr alatti lerakódása miatt "tésztatapintatú" és vizenyős lesz (különösen az arc és a szemhéjak). Jellegzetesen sápadt sárgás lesz a bőr, aminek oka a rossz véráramlás, az enyhe vérszegénység és a magas karotintartalom. (Ugyanis a pajzsmirigyhormon szükséges ahhoz, hogy a máj a béta-karotint A-vitaminná alakítsa.) További bőrtünet a körmök töredezése és a testszőrzet csökkenése. Igen jellegzetes, hogy a szemöldök külső széle kihullik.
Szív-és érrendszeri tünetek
Típusosak a szív, érrendszeri tünetek is: kiemelhető a szívfrekvencia csökkenése, valamint a szív körüli folyadékgyülem. Amennyiben a szív ultrahangvizsgálata során ilyet észlelnek, mindig fel kell merülnie a pajzsmirigy-alulműködésnek, természetesen más egyéb specifikus szívbetegségek mellett. Viszonylag gyakran észlelhető magas vérnyomás is, illetve a szívkoszorúsér meszesedése is. Ez összefüggésbe hozható a koleszterinszint emelkedésével, amely szintén jellegzetes figyelemfelhívó tünete a pajzsmirigy csökkent működésének.
Gyomor-és bélrendszeri tünetek
Jellemző a kismértékű hízás, a nagyobb visszatartott folyadéktartalom, a csökkent bélmozgások miatti székrekedés. Vérképzőrendszeri tünetek: mérsékelt vérszegénység, a vasfelszívódás romlása, illetve néha a folsav és B12-vitamin felszívódásának romlása miatt.
Idegrendszeri tünetek
Romlik az agy oxigénellátottsága az agyban zajló vérátfolyás csökkenése miatt. Emiatt nem tud az illető jól koncentrálni, lassan gondolkodik, romlik az emlékezés, lassul a mozgás, a beszéd, a hang rekedtessé válik. Inaktivitás, depresszió alakul hat ki. Időseknél ilyenkor tévesen a szellemi leépüléssel magyarázzák a kialakult tüneteket. Előfordulhatnak még hallászavar, fejfájás, zsibbadások, szaglás- és ízérzészavarok is.
Csont-és izomrendszeri tünetek
Gyakori az izom- és ízületi fájdalom, a betegeket sokszor hosszan kezeli reumatológus a panaszok miatt.
Mi történik a hormonrendszerben?
A pajzsmirigy a betegek egy részében megkisebbedik, ám bizonyos esetekben megnagyobbodik, jódszegény területeken pedig göbössé válik. Magas lesz a szoptatóhormon (prolaktin) szintje, emiatt a menstruáció és az ovuláció kimaradhat, ez magyarázza a teherbeesés csökkenését is. Férfiakban csökkenhet a libidó, a potencia, és a spermiumok száma is leeshet.
Meg kell említeni, hogy a pajzsmirigy súlyos működéselégtelenségében életveszélyt okozó kóma is kialakulhat. Oka általában valamilyen fertőzés, téli hideg, szív- és érrendszeri, légúti betegségek, sérülések, traumák, alkohol stb. Ezek hirtelen súlyosbítják a kórképet, akár halált is okozhatnak, és általában idős korúakat érintenek.
Újszülöttek
Külön kell beszélnünk a pajzsmirigyhormon csecsemőkorban észlelt elégtelenségéről. Ennek a legsúlyosabb formáját a szakirodalom kreténizmusnak nevezi. Ma Magyarországon nem kell számolnunk vele, mivel ez a jódhiányos kórképek legsúlyosabb formája, és csak kifejezetten jódhiányos földrajzi területeken fordul elő. Súlyos idegrendszeri tünetek, szellemi visszamaradottság, süketség jellemzi.
Az idegrendszeri eltérések az anyai jód és pajzsmirigyhormon hiánya miatt alakulnak ki, amelyek a terhesség második harmadában okozzák a visszafordíthatatlan agykárosodást. Enyhébb formáinak megelőzésére a terhesség alatt a pajzsmirigybetegségben szenvedő nő szoros ellenőrzése és általában a pajzsmirigyhormon megemelése történik, a csecsemő születésekor pedig (minden újszülöttnél, betegségtől függetlenül is) szűrik a pajzsmirigy hormon hiányát, mert szükség esetén a gyors kezelés beállítása megakadályozza a súlyos tünetek kialakulását.
Összefoglalva
Szinte nincs tehát olyan szerv vagy szervrendszer, amelynek működését ne befolyásolná a hiányzó pajzsmirigyhormon. De ami a legfontosabb: a klinikai tünetek gyanúja esetén egyszerű vérvétellel igazolható a kórkép, és napi egyszeri gyógyszerbevétellel a panaszok teljesen megszüntethetők. Emiatt tehát a fenti tünetek észlelésekor forduljunk háziorvosunkhoz vagy endokrinológushoz (hormonokkal foglalkozó szakember), és vessük fel a pajzsmirigybetegség lehetőségét.