Az allergia kóros immunreakciót jelent, melynek során az immunrendszer ártalmatlan antigénekre, allergénekre túlzott reakcióval válaszol, ami károsítja a szervezetet. Míg a nem allergiás egyénben az idegen anyagot a szervezet védekező sejtjei bekebelezik, hatástalanítják, addig az allergiásokban maga a sejt pusztul el, s emiatt a belőle kiszabaduló különböző anyagok (mediátoroknak hívjuk őket: hisztaminok, leukotrienek, prosztaglandinok stb.) betegséget váltanak ki.
Öröklött hajlam és a környezeti tényezők együttes előfordulása játszik döntő szerepet az allergiás betegségek kiváltásában. A tünetek legtöbbször gyermekkorban vagy fiatal felnőttkorban kezdődnek, de bármely életszakaszban (akár 60-70 éves korban is!) felléphetnek. Igen sokrétűek a kiváltó okok.
Bőrproblémák, nyálkahártyabajok, bélbántalmak
A leggyakoribb allergiás megbetegedések a szénanátha, az asztma bronchiale; különböző allergiás bőrbetegségek; rovarcsípés, gyógyszer- és ételallergia. Szerveink közül leginkább a következők érintettek: bőrfelszín, orrnyálkahártya, légcsőnyálkahártya, a gyomor bélrendszer nyálkahártyájának felszíne. Ha az idegen anyag (pl. króm, nikkel stb.) a bőr felszínével tartósan érintkezik, akkor allergiás bőrbetegség kezdődhet, mely bőrpirosságot, viszkető érzést, esetleg hólyagos elváltozást okoz.
Amennyiben virágpor vagy a háziporatka ürüléke kerül az orrnyálkahártyára, akkor tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orrviszketés léphet fel, az ismert és jellegzetes allergiás náthát, vagyis szénanáthát okozva. Könnyezést vált ki, és a kötőhártya vörösségét eredményezi a szem allergiás gyulladása. A hörgőt ért idegen hatás súlyosabb tüneteket hoz létre, mivel az allergiás gyulladásos mechanizmus a hörgő szűkületét okozza. Így jön létre a súlyos légszomj, a fulladás. A gyomorbélrendszerbe jutó étel- és gyógyszerféleség hatásaképpen csalánfoltok, hasmenés, gyomor- és bélgörcs, súlyosabb esetben keringés-összeomlás keletkezik.
Pollen: a veszedelmes virágpor
A legismertebb, szezonálisan előforduló allergének a virágporok (pollenek). Hazánkban a négy évszaknak megfelelően hosszú a pollenszezon: február végétől november végéig tart. A pollenek által kiváltott tünetek általában kettőtől hat hétig tartanak, de akadnak betegek, akik márciustól novemberig szenvednek, mert többféle virágporra is érzékenyek. Február végétől április végéig főleg a fák, bokrok virágpora okozza a tüneteket. A nyírfa, égerfa, kőris, platán, fűzfa, diófa és mogyoró virágzik ilyenkor.
A májusi, júniusi panaszokért a fűfélék virágpora felelős, míg a júliusban kezdődő náthát az összetett virágúak, az ürömfélék, a lándzsás útifű okozzák. Végül az augusztusban kezdődő allergiás tünetekért az ambróziafélék családjába tartozó parlagfű a felelős. Legtöbben talán ennek az igénytelen gyomnövénynek a pollenjére allergiásak.
Több támadáspontú kezeléssel
Egyénenként változó a pollenek által kiváltott tünetek súlyossága, és változik az időjárás szerint is. Az allergiás betegségek kezelése több támadáspontú, azonban a legjobb kezelési módszer a kiváltó okok megszüntetése. Ha nincs allergén, nincs allergia. Esős időben például a panaszok egyik pillanatról a másikra megszűnnek, mivel az esőcseppek magukkal ragadják a pollenszemcséket, és így az allergénhatás megszűnik. A szezonális panaszokat okozó polleneket és gombaspórákat azonban nehéz távol tartani környezetünktől, és ugyanilyen nehéz megszabadulnunk a háziporatkáktól is. Lakóterünkben nagy segítséget nyújtanak a légszűrő berendezések, melyek gyakorlatilag megtisztítják a levegőt az allergénektől, így végre nyugodtan, "büntetlenül" szippanthatunk friss, tiszta levegőt.
Kiemelkedő szereppel bír az allergiás betegségek kezelésében a gyógyszeres terápia. Igen jó hatásúak az antihisztaminok és a helyileg ható inhalálásos szteroidkészítmények, ezenkívül említésre méltóak a megelőzést szolgáló szerek. Az utóbbi évtized terápiás vívmánya az immunterápia, amelynek során a szervezetet mintegy felkészítjük az allergénnel való találkozásra, illetve annak kivédésére. Egyre inkább előtérbe kerül az életminőség javítása. Ez az átfogó program a lakosság felvilágosítását tűzte ki célul, hogy mind többet tudjanak meg magáról a betegségről, terápiás lehetőségéről, és nem utolsósorban állapotrosszabbodás esetén a segítség módjairól. De ami a legfontosabb: soha ne magunkat kezeljük a szomszéd gyógyszerével, hanem kizárólag az orvosunk által javasolt oki terápiától reméljük a jobbulást!