Az anyatej egyértelműen a legelőnyösebb az újszülöttek és a csecsemők táplálására. Számos kutatás kimutatta, hogy az anyatejjel táplált babák kevésbé hajlamosak például az asztmára, az elhízásra és az autoimmun betegségekre tápszerrel etetett társaiknál. Fontos azonban hangsúlyoznunk, hogy mindez nem jelenti azt, hogy a tápszer rossz lenne, hiszen számos esetben előfordul, hogy az édesanya nem tudja szoptatni a gyermekét, mert nincs elegendő teje, vagy a szoptatást kizáró gyógyszert kell szednie. Vagyis a tápszert használó anyák sem elítélendők, e megoldásnak is megvan a helye a babák gondozásában.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy az anyatej összetétele ideális a kisdedek számára, és mint az Toldi Gergely és munkatársainak eredményeiből kiderült, az anyatej pozitívan hat az immunrendszer fejlődésére.

Bár eddig is sejtették, hogy az anyatej befolyásolja a csecsemők immunvédekezését, mindeddig szinte semmit sem tudtunk ennek mechanizmusáról. A kutatásból most kiderült, hogy az első hetekben majdnem kétszer annyi szabályozó T-sejt képződik a csecsemők szervezetében, ha anyatejet kapnak, mintha kizárólag tápszerrel etetik őket.

Ahogy a nevük sugallja, ezen immunsejtek az immunválasz szabályozásában játszanak szerepet. Például enyhítik az anyatejjel kapott anyai sejtekre beinduló immunreakciót, és csökkentik a gyulladást is. Kiderült az is, hogy egyes jótékony bélbaktériumok, amelyek segítik a szabályzó T-sejtek működését, ugyancsak nagyobb számban fordulnak elő az anyatejes babák bélrendszerében. Az erről szóló tanulmány az Allergy szakfolyóiratban jelent meg.

„Olyan babákat vizsgáltunk, akik időre születtek, komplikációmentes várandósságból császármetszéssel. Utóbbi azért volt fontos, mert a természetes módon való születés gyulladásos választ vált ki az immunrendszerből, és ez zavarta volna az eredmények értékelését – mondja Toldi Gergely. – Közvetlenül a megszületésük után vért és székletmintát vettünk a csecsemőktől, majd háromhetes korukban ezt megismételtük. Vizsgáltuk, hogy a T-limfociták (immunsejtek) hogyan változnak az első hetekben, és a baba immunsejtjei hogyan reagálnak az anyai sejtekre.”

A terhesség idején anyai sejtek jutnak a magzatba a méhlepényen keresztül, majd a megszületése után az anyatejjel a bélrendszerén keresztül is jut be az anyától származó sejt a gyermek vérkeringésébe. A kutató szerint eddig egyáltálán nem volt ismert, hogy ez immunológiai szempontból mit jelent, milyen reakciókat vált ki. Minthogy a bélmikrobiom kutatása az utóbbi évtizedekben nagyon dinamikusan fejlődik, a bélbaktériumok összetételét is vizsgálták anyatejes babáknál, illetve kontrollként használt tápszeres társaiknál.

„Az eredményeink azt mutatják, hogy az első három hétben jelentős változás történik a szerzett immunitásban. Erre azért nem volt eddig emberektől származó adat, mert nehéz kutatási célra vérmintát venni egészséges újszülöttektől. Az ismereteink ezért főként állatkísérletekből származnak – folytatja a neonatológus. – A szabályzó T-sejtek mennyiségének különbsége kifejezetten jelentős az anyatejes és a tápszeres babák között.

A harmadik hét végére az anyatejjel táplált csoportban majdnem kétszer annyi szabályozó T-sejt lesz. Ez az a sejttípus, amely az egész immunválaszt szabályozza. Szerepet játszik a gyulladásos és autoimmun betegségekben, de fertőzések esetén is. Az immunválaszt nem csak elindítani kell, de le is kell állítani, és ez a szabályozó T-sejtek funkciója.” Az anya sejtjei az újszülött immunrendszere számára idegen antigéneket tartalmaznak, így szabályozás híján teljes erőből fellépne ellenük. Vagyis a több szabályozó T-sejt az anyai sejtek jobb tolerálását teszi lehetővé. E vizsgálatban az immunrendszerben szerepet játszó sejtek mennyiségét mérték. Arról ezek az eredmények közvetlenül nem adnak információt, hogy a tapasztalt különbségeknek van-e hatásuk a babák egészségi állapotára, betegségeikre, az immunrendszerük későbbi helytállására. A kutatók hosszú távon tervezik, hogy nyomon követik e gyermekek fejlődését. Azért döntöttek úgy jelen esetben, hogy egészen kis korban, háromhetesen veszik le a csecsemőktől a második vérmintát, mert Angliában ekkor még nem kapnak kötelező oltásokat (a BCG sem kötelező ott), így kevés olyan külső körülménnyel kell számolni, ami befolyásolná az immunrendszerüket az anyatejen kívül. Más epidemiológiai vizsgálatokból azonban tudható, hogy a szabályzó T-sejteknél jellemző változás tapasztalható az allergiásoknál, az autoimmun betegeknél és a fertőzésen átesetteknél.

Nem ismert az sem, hogy a háromhetes korban tapasztalt több szabályzó T-sejt vajon tartós különbséget jelez, vagy számuk rövid időn belül kiegyenlítődik az anyatejes és a tápszeres babák között. A kutató megérzése szerint bizonyos mértékig valószínűleg kiegyenlítődik a későbbi életszakaszban, de a korai történések ettől függetlenül fontosak maradhatnak a hosszú távú immunfejlődés szempontjából.

De mit jelentenek ezek az eredmények a tápszeres babák szempontjából? Kijelenthető-e, hogy ők például e jelenség miatt hátrányt szenvednek az anyatejes csecsemőkhöz képest? „A tudományos adatok alapján kijelenthetjük, hogy az anyatej minden tekintetben előnyösebb az újszülött számára. Viszont egyáltalán nem ritka, hogy az édesanyának kevés a teje, vagy egyáltalán nincs, ezért egyáltalán nem gondolom, hogy a tápszereknek nincs helyük az újszülöttek táplálásában, különösen a speciális, gyógyászati célú tápszereknek – érvel Toldi Gergely. – Az anyatej összetétele olyan komplex, hogy teljes egészében még ma sem értjük minden alkotóeleme funkcióját. Így a tápszergyártó cégek soha nem fogják tudni egy az egyben lemásolni az anyatej összetételét. Az anyatej számos sejtet, az anya saját sejtjeit, de veszélytelen élőlényeket, például baktériumokat is tartalmaz. Mindezek az összetevők hozzájárulhatnak az újszülött egészséges fejlődéséhez.”