Miért szükséges egyáltalán csontot pótolni?

Csontpótlás alatt számos technikát és módszert értünk, kezdve a fogágybetegség (hétköznapi nevén fogínysorvadás [1]) miatt károsodott fogakon végzett regeneratív (csontképződést elősegítő) műtétektől az implantációs beavatkozásokat megelőző, megfelelő mennyiségű és minőségű csont kialakítását célzó operációkig. Cikkünkben ezzel az utóbbival foglalkozunk.

Csontpótlásra [2]akkor van szükség, ha az eltávolított fog helyén nincs megfelelő mennyiségű csont. Ez egy baleset miatt eltávolított, de egyébként egészséges fog elvesztése esetén is szükségessé válhat, ugyanis az állcsont fogakat tartó része (állcsontgerinc) a fog eltávolítását követően relatíve gyorsan (kb. 3-4 hónap alatt) elveszíti szélessége jelentős részét, sorvad. Ez a csontvesztés még súlyosabb mértékű lehet, ha az eltávolított fog körül gyulladás (fogágybetegség/parodontitis, elhalt vagy gyökérkezelt fogak esetén gyökércsúcs körüli gyulladás) okozta csontvesztés is jelen volt.

Hogyan történik a csontpótló beavatkozás?

A mai új technikákkal és modern csontpótló anyagokkal akár ambulánsan is megoldhatóak nagyobb mennyiségű csont pótlását célzó eljárások is. Kórházi hátteret igénylő altatásos, például csípőcsont átültetéssel járó csontpótló beavatkozásokat ma már általában csak extrém csonthiányok esetében végeznek. A helyi érzéstelenítésben végzett implantológiai csontpótlások során az egyéni adottságoktól függően más és más technikák alkalmazhatóak. A csontblokkok alkalmazása és az állcsontgerinc-repesztéses technikák szövődményeinek elkerülésére használható nagy sikeraránnyal bíró beavatkozás az úgynevezett irányított csontregeneráció. Ennek lényege, hogy a hiányzó csontfalakat egy felszívódó kollagén- vagy nem felszívódó teflon membránnal helyettesítik, mely stabilizálja a behelyezett csontpótló anyagot vagy a helyileg gyűjtött saját csontforgácsokat, helyreállítva az állcsontgerinc eredeti formáját is a gyógyulás alatt. Előnye, hogy nem szükséges második donorterület és csak kisebb mennyiségű saját csont eltávolítását igényli.

Milyen anyagokat használnak csontpótláskor?

A mai csontpótló anyagok leggyakrabban állati eredetű (marha, sertés vagy ló) steril szemcsék, melyek sem betegséget nem hordoznak, sem allergizáló fehérjéket nem tartalmaznak. Ezek használatakor sokszor alkalmaznak saját csontforgácsot is, melyet egy járulékos panaszt nem okozó helyről távolítanak el a műtéti területen. A különböző technikák alkalmazásakor gyakran használatosak felszívódó kollagén membránok, illetve nem felszívódó teflon membránok is. Utóbbiakat egy második beavatkozás alkalmával el kell távolítani. Ezeknek a membránoknak a feladata a csontpótló anyag helyben tartása a gyógyulás ideje alatt. A membránokat a csonthoz titán szegekkel és csavarokkal rögzítik ki.

Rövid- és hosszú távú gyógyulás

A műtétet követően célszerű 1-2 napig otthon pihenni, a műtéti területet hűteni. Kisebb-nagyobb fájdalom és duzzanat előfordulhat. Ezen panaszok fájdalomcsillapítóval és a kezelőorvos által felírt antibiotikummal jól kontrollálhatóak. Utóbbi szedése megelőzi a behelyezett csontpótló anyag befertőződését is. A műtétet követően antibakteriális szájvíz használata ajánlott napi 3-4 alkalommal. Kellemetlen, de ártalmatlan panasz az arc vagy a nyak bőrén megjelenő véraláfutás. Javasolt a sport és a megerőltető tevékenység kerülése, uszoda vagy szauna látogatásának tilalma 2 hétig. Kemény ételek fogyasztása kerülendő a fizikai ártalom elkerülése végett, a műtéti terület masszírozása szigorúan ellenjavalt. A rövidtávú gyógyulás 2 hét, mely alatt a nyálkahártya összegyógyul, a varratok eltávolíthatóak. A csontpótlás gyógyulási ideje kiterjedéstől és minőségtől függően 6-9 hónap is lehet.

Dr. Molnár Bálint parodontológus [3], PhD. egyetemi docens