Mindannyian ismerjük a visszérbetegséget, amelyet női bajnak is hívunk, ugyanis előfordulása nők körében gyakoribb. Tudnunk kell azonban, hogy a fér-fiak sem „mentesülnek” a betegség alól, de hát valójában azért női lábak kerülnek a beszélgetés központjába, e téren nem a férfiak vonják magukra a tekintetet. Mindenesetre a helyzet nem ilyen vicces. Egyes statisztikai adatok szerint a lakosság 1/3-át érinti a megbetegedés, és a betegek 5%-a már krónikus vénás elégtelenségben is szenved, sőt kb. 1%-uknál kialakult a rettegett szövődmény, a lábszárfekély is.

Mennyire fontos foglalkozni vele? Akinek visszerei vannak, tudja, hogy nemcsak a szépségét féltheti, mert a visszeresség komoly panaszokat is okoz, s a szövődmények is kellemetlenek, súlyosak, sőt akár életveszélyesek is lehetnek.

Mit jelent a visszeresség?

Pontosíthatunk is rögtön: varicositas cruris, vagyis alsó végtagi visszeresség a teljes neve, ugyanis az már kevéssé ismert, hogy a test más részein is előfordulhat visszeresség (pl. a herében is). Amikor tehát a köznyelvben vissz-erességről beszélünk, az mindig az alsó végtag (lábszár, comb) vénáinak tágulását jelenti. Ez kialakulhat a bőr alatti vénákban, szerencsére ez „csak” kozmetikai problémát jelent, azonban a törzsvénákban és a kapcsolódó rendszerben megjelenő vénatágulatok komoly panaszokat és következményeket okozhatnak. Az elváltozás mindig kettős: a vénafal meggyengülése mellett a vénabillentyűk is károsodnak. Az úgynevezett elsődleges visszerességre való hajlam veleszületett és öröklődő. Érdekes tény, hogy nemcsak a hajlam, de a kialakulás helye is öröklődik, gyakori példa ugyanis a bal alsó végtagi visszeresség és ennek öröklődése. Egyéb hajlamosító tényezők lehetnek: a terhesség, túlsúly, álló foglalkozás, fogamzásgátló tabletta szedése, de a szívelégtelenség kapcsán kialakuló keringési zavar is alsó végtagi vizenyővel.

Panaszok

Kezdetben csak a láb feszülését érezzük, nehezebbek a lábak, melegséget, dagadtságot, fáradékonyságot, zsibbadást, viszketést panaszolunk, de időszakosan lábikragörcsök is megjelennek, vagy állandó tompa fájdalmat észlelünk a végtagban. Ezeket a panaszokat szubjektív panaszoknak nevezzük. Az objektív panaszok pedig már jól látható elváltozásokat jeleznek: vizenyő (bokatáji, alsó végtagi), boka körüli elszíneződés, bőrelvékonyodás, száraz vagy nedves ekcéma, bőrelhalás, kifekélyesedés. Kozmetikai probléma pedig a bőrvénák ki-tágulása, ez szerencsére nem jár panaszokkal.

Mi a teendő a panaszok észlelésekor?

Nagyon fontos a pontos, szakszerű kivizsgálás, akár érsebész, akár sebész által. A fizikális vizsgálat során a pácienst járatva illetve speciális műfogásokkal az érrendszert leszorítva ellenőrzik a vénák átjárhatóságát. Doppler ultrahang segítségével mérik a vénás rendszer áramlását, annak irányát és sebességét. Lehetőség van úgynevezett flebográfia (phlebographia) elvégzésére is, mely röntgen-kontrasztanyaggal vizsgálja a vénás rendszert és a billentyűket. A ki-vizsgálás nagyon fontos, hogy a rettegett szövődményeket és persze az állandó fájdalmat, panaszokat megelőzzük vagy csökkenteni tudjuk.

Hogyan kezelik a betegséget?

A terápia is az eredményektől függ. A kezelés lehet úgynevezett konzervatív (vagyis belgyógyászati), ilyenkor nem sebészi módon próbálkoznak a vénás rendszer működésének helyreállításával: kompressziós harisnya viselésével, a vénafalra ható gyógyszeres kezeléssel, véralvadásgátló szerrel, illetve tornával, mozgással; szükség esetén (gyulladásban) gyulladáscsökkentő szerekkel (borogatás, gyógyszer, antibiotikum); lábszárfekély esetén fertőtlenítés, antibiotikum és az érintett terület védelme. A sebészi kezelés jelentheti az úgynevezett szklerotizálást, ilyenkor injekciót befecskendezve az érintett területre, kisebb gyulladást okozva az érintett vénaszakaszt „kivonják a forgalomból”. A másik módszer a műtét: a beteg érszakasz műtéti eltávolítása.

VenoprotEP: érvédő hatású gyógyszer

Bármi is az oka a visszeres panaszok létrejöttének, fontos, hogy erősítsük az erek falát, és gátoljuk a vénák tágulását. A VenoprotEP egy olyan vény nélkül kapható gyógyszer, ami a vénák tágulásának gátlása mellett növeli a hajszálerek ellenállását is. Ha idült vénás elégtelenségben szenved, a gyógyszer segíthet az alábbi panaszokon:

• nehézláb érzés

• feszülés

• fájdalom

• éjszakai lábikra görcs

 

A patikákban kapható gyógyszer alkalmas a heveny aranyeres panaszok kezelésére is.

Megnézem a VenoprotEP-et >> [1]

 

Melyek a rettegett szövődmények?

Az első és egyik legfontosabb az úgynevezett ulcus cruris, vagyis lábszárfekély lehet. A vénás rendszer elégtelensége következtében ugyanis a láb „táplálási zavara” alakul ki, mely bőrelhaláshoz, nehezen gyógyuló fekélyekhez vezet. Ilyenkor ugyanis az állandó vénás pangás (keringés hiánya, a vér áll az erekben, nem tud elfolyni) megakadályozza, hogy a szövetekben felhalmozódó káros anyagok eltávozzanak, illetve oxigénnel teljenek. Ilyenkor az érben álló vér miatt a bőr lilásan elszíneződik, a megvastagodott végtag megduzzad, a bőr először megfeszülve kifényesedik, majd elhal. A második veszedelmes szövődmény is ebből adódik: az erekben a vér megáll, megalvad, a a leszakadó vérrög a tüdőbe jutva tüdőembóliát, akár halált vagy életveszélyes állapotot hoz létre. Ekkor azonnali beavatkozás és kezelés szükséges. További szövődmény a gyulladás: ugyanis az erekben pangó vér jó táptalaj a baktériumoknak. A gyulladás és kóros véralvadás a mélyvénák felé is beterjedhet, s így a láb keringése teljesen megszűnhet, lábelhalás alakulhat ki, melynek következménye a láb amputációja lehet. Ezek után már „kisebb” szövődményeknek tekinthetjük a kialakuló bőrgombásodást, az ekcémákat, vérzéseket és vizenyőt.

Mikor forduljunk azonnal orvoshoz?

Természetesen a visszerességet célszerű szakemberrel megvizsgáltatni, aki eldönti, hogy konzervatív vagy sebészi kezelésre van-e szükség. Amennyiben egyik vagy másik kezelés megtörténik, továbbra is fontos a rendszeres el-lenőrzése! Azonban aki ismert visszeresség miatt már kezelés vagy gondozás alatt áll, vagy aki még emiatt nem is fordult orvoshoz, de az alsó végtag (vádli) hirtelen feszítő érzését tapasztalja, vagy járásképtelensége alakul ki, vagy a lába körülírt területen melegebbé válik, bőrpír alakul ki felette, vagy duzzanatot érez, vagy pedig fekélyt észlel, az mielőbb forduljon orvoshoz (akár házi orvosához), akár belgyógyászhoz, akár az ismert és kezelő érsebész-sebészhez.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Változtassunk életmódunkon: csökkentsük testsúlyunkat, mozogjunk, tornásszunk rendszeresen (egyik legjobb az úszás). Ülő munkánál, hosszabb repülőutaknál időszakosan álljunk fel, mozgassuk meg végtagjainkat, álló munkánál viseljünk kompressziós harisnyát. Krónikus betegségeinket kezeltessük (al-só végtagi vizenyő!). És ami még elengedhetetlen: járjunk rendszeresen vizsgálatokra (szűrővizsgálatok, évenként egyszeri házi orvosi vizsgálat, illetve is-mert visszerességben kontroll, ellenőrzés).

Megnézem a VenoprotEP-et >> [2]

Szponzorált tartalom