Az egyik leggyakoribb „karácsonyi baleset” rögtön a fenyőfa megvásárlása és hazaszállítása után következhet be, amikor a fát a legélesebb konyhakéssel, vagy fejszével megfaragják. A sűrű gallyas fenyő friss gyantás tövének méretre szabásakor az ujjak, netán a kéz könnyen eshetnek áldozatául egy rosszul irányzott, vagy lecsúszott baltacsapásnak. Védőkesztyűben végezve ezt a foglalatosságot a veszély csökkenthető.

Ha mégis bekövetkezik a sérülés, feltétlenül fertőtlenítsük a seb környékét, és a steril fedőkötésen kívül mást ne helyezzünk rá. Mindenképpen javasolt felkeresni a sebészeti szakrendelést, ügyeletes intézetet, hiszen a kézen igen sok fontos képlet (ér, ideg, ín, ízület, szalag) fekszik a felszínhez közel. Előfordulhat, hogy ezeknek sérülései az egyszerű sebellátáson vagy a szükséges sebvarraton túl még műtéti beavatkozást is szükségessé tesznek. Fontos, hogy minden ilyen típusú balesetnél kapjon a sérült tetanusz elleni védőoltást.

Ünnep előtt

A másik tipikusan karácsonyi sérülésfajta a háziasszonyokat, vagy a konyhában segédkező családtagokat fenyegeti, a hal vagy szárnyas előkészítése közben. A halak hátuszonyának első nagy csontos merevítője, a bognártüske vagy a nagyobb szálkák, esetleg a szárnyasok csontszilánkjai könnyen okozhatnak szúrt sebeket. Gyakran megesik, hogy a szúrásos sérülés a köröm alatti lágyrészek területét sérti, vagy néha mélyen behatol a bőr alá. Ha a csontszilánk – aminek felületén mindig találhatók baktériumok – nemes szervet, ínhüvelyt vagy ízületi üreget ér, akkor mély fertőzéses folyamat indul el. Ezekben az estekben is elkerülhetetlen a seb azonnali fertőtlenítése, steril, száraz fedőkötése és a sebészeti szakrendelés felkeresése orvosi ellátás és tetanusz elleni védőoltás céljából.

Karácsonykor – a konyhában való sürgés-forgás miatt – gyakrabban fordul elő a forrázás, égés. Sajnos mindig hallhatunk a fát vagy a lakást díszítő égő gyertyák felügyelet nélkül hagyása miatti tűzesetekről, melyek szintén égési sérüléseket, füstmérgezést okozhatnak a forrázott és égett felületet azonnal – hosszú ideig, legalább 15-20 percig – hideg, folyó csapvíz alá kell tartani a hőexpozíció káros hatásainak csökkentése érdekében. A sérült testfelszínt ezek után steril gézlappal vagy tiszta (mosott, vasalt) textíliával fedjük le, szükség esetén vegyünk be fájdalomcsillapítót, majd keressük fel a sebészeti szakrendelést.

Mentő hívása csak nagy kiterjedésű égés, súlyos roncsolásos metszett-vágott sebek, erős vérzés, jelentős közérzetromlással járó rosszullét esetén indokolt. Égési sérülés után kerüljük a bosszúság csökkentésére vagy a jó kedély helyreállítására – a szeszes italok fogyasztását, mert vizet vonnak el a szervezetből!

Lakoma után

Beszélni kell még az ünnepi, túlzott mennyiségű ételital fogyasztása miatt fellépő panaszok, tünetek kezeléséről. Amennyiben a bölcs önmérséklet határain túllépünk, általános rossz közérzet, teltségérzet, esetleg hányinger, hányás, émelygés, majd kis idő múltával hasi görcsök, epegörcs, hasmenés is megronthatja az ünnep hangulatát. Ilyenkor egy jó séta is segíthet – lehetőleg kísérővel – a jobb közérzet elérésében, valamint szükség lehet a házi patikában megtalálható görcsoldók, fájdalomcsillapítók, az emésztést elősegítő tabletták, gyógyhatású szerek és készítmények bevételére.

Meg kell említeni, hogy a jól előkészített vagy filézett halszeletekben is találhatunk szálkákat, azok befúródhatnak az ínybe, felsérthetik a száj, garatnyálkahártyát, vagy szerencsétlen esetben – szinte kizárólag az Y szálkák – elakadnak nyelés közben a torok- és garatrészen. Mindenki megnyugtatására hangsúlyozom, hogy ezek a szálkák szinte sohasem okoznak fulladást. Igen kellemetlen ugyan a garatban az idegen test érzése, ami köhögést, öklendezést, sőt erős nyálzást is okozhat. Az esetek nagy százalékában azonban kenyérbél, krumpli vagy egyéb körítés nyelése továbbsodorja azt, bizonytalan, kaparó érzést visszahagyva a nyálkahártya felületes sérülését követően.

Amennyiben a szálka jobban elakad, vagy beékelődik, nyelési próbálkozásokra nem szűnik az idegen test érzése, a nyálzás és öklendezés, gégészeti ügyeletes osztályhoz kell fordulni. A lakóhely szerinti gégészeti ügyelet megtudható a fővárosban a 104-es központi mentőszolgálati számon. Vidéken a kórházak gégészeti osztálya az illetékes, esetleg az összevont orvosi ügyelet telefonszámán kérhetünk segítséget, tanácsot.

Fokozottabb magányosságérzés

Végül egy sajátosabb karácsonyi gond: a magányosság érzése. Régi tapasztalat, hogy elhagyott, magányos embertársaink a szeretet ünnepén megsokszorozva, felnagyítva élik meg egyedüllétüket. Ha a környezetünkben élnek ilyen emberek, humánus, az ünnephez méltó viselkedésforma lehet egy tál étellel, néhány szelet süteménnyel, pár jó szóval csillapítani a kitaszítottság érzésüket.