Az immunrendszer működését hangolja át
Az ismert tüneti szerekkel – például antihisztamin tabletta és szteroid orrspray -szemben az allergén immunterápia az immunrendszer működésére hat. A kezelés során a beteg megfelelő kivonatban szedi az az anyagot, amire allergiás. A szervezete így idővel hozzászokik az allergén jelenlétéhez és az allergiás tünetei nem jelentkeznek.
Molekuláris diagnosztika
A kezelés megkezdése előtt fontos egyértelműen meghatározni, hogy mi az allergén, ami a tüneteket okozza. Az allergiavizsgálatok közül a molekuláris diagnosztika segít beazonosítani nemcsak az allergént, hanem annak komponensét is, ami fontos információkat árul el a kezelés várható sikeréről.
Információ a kezelésről
A molekuláris diagnosztika elvégzéséhez a betegtől vett vérmintát laboratóriumban elemzik. Ezzel a vizsgálati eljárással nemcsak az allergén egészét, hanem annak összetevőit, vagyis komponenseit is vizsgálni tudják. Dr. Moric Krisztina elmondta, hogy minden allergén több összetevőből áll és ezek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. A komponensek mutathatják például az asztmára való hajlamot poratka allergia esetén, de ételallergiában segíthetnek a felesleges diétás korlátozásokat elkerülni. Az allergén immunterápia kapcsán fontos szerepük van abban, hogy megmutatják a kezelés várható kimenetelét.
Magas rizikójú komponens
A fekete üröm és a parlagfű virágzása egymás szorosan követi, jelentős időbeli átfedéssel. A betegeknél ezért nehézséget okozhat kizárólag a tüneteik alapján eldönteni, hogy pontosan melyik növény pollenjei okozzák a panaszokat. A molekuláris diagnosztika elvégzésével pontosan látjuk, hogy ha az Amb a1 parlagfű komponens magas értéket mutat, akkor a parlagfűre allergiás. Ha az Art v1 fekete üröm komponensre kapunk pozitív eredményt, akkor a tüneteit valójában nem a parlagfű, hanem a fekete üröm okozza. Ha pedig mindkettő magas, akkor valóban mindkét növény szerepet játszik a szénanáthás tüneteinek megjelenésében.
A vizsgálat eredménye alapján el lehet dönteni, hogy parlagfű és fekete üröm kombinált kezelést kell-e kezdeni a betegnél, vagy csak az egyik vagy másik növény okozza a panaszait. Fontos azt is megnézni, hogy a komponensek közül melyik mutat magas értéket. Parlagfű allergia esetén az Amb a1 a magas rizikójú komponens. Ha a vizsgálattal erre, a parlagfű specifikus, fő komponensére kapunk magas ellenanyagszintet, akkor az immunterápiát mindenképp érdemes elkezdeni, mert várhatóan – 80% feletti valószínűséggel – hatásos lesz. Egyéb esetben, ha a betegnél a parlagfű valamelyik alacsony rizikójú komponense okozza az allergiás tüneteket, az allergén immunterápiát nem érdemes elkezdeni.
Aki ebben az évben szeretné elkezdeni a kezelést, a vizsgálatok miatt már most érdemes erre gondolnia. Az allergén immunterápiát ugyanis három -de legkésőbb két hónappal- hónappal az allergén növény pollenszórása előtt el kell kezdeni, parlagfű allergia esetén tehát legkésőbb májusban.