Szívdobogás érzés a szorongástól?
Amikor heves szívdobogás érzésünk van, nem csak a mellkasunkban, de a nyakunkban, a torkunkban is érezhetjük, hogy meglódul, be-bedobban vagy éppen kihagy a szívverésünk. Ez lehet egy természetes reakció is a stresszre, amikor a szervezet „üss vagy fuss” üzemmódba kapcsol, és felkészül a cselekvésre. Ilyen esetekben az erős szívdobogás el is múlik, amint megszűnik az akut stresszhelyzet. Bizonyos esetekben azonban ezek a tünetek szívbetegségekre, jellemzően szívritmuszavarra is utalhatnak, ezért fontos lehet a kardiológiai kivizsgálás.
A stressz, a szorongás a leggyakoribb azon, nem szív eredetű okok közül, amelyek erős szívdobogás érzéshez, vagyis palpitációhoz vezethetnek. Azonban, ha túl gyakran jelentkezik a panasz, lassan múlik, más tünetek is társulnak hozzá, és esetleg már nem is feltétlenül köthető egy adott helyzethez, mindenképpen érdemes kideríteni, mi áll a háttérben, hiszen nem feltétlenül csak szívbetegség, hanem akár pánikbetegség is lehet a kiváltó ok – hangsúlyozza Vaskó doktor.
Nem csak a gyors szívdobogás lehet a tünet
A palpitáció maga nem csak a szívdobogás gyorsaságára utal, de megjelenhet egyfajta lebegő érzés is mellkasban, mintha „pillangók repkednének benne”. Az is jellemző, hogy szabálytalannak tűnik a szívverés, felgyorsul vagy lelassul, esetleg egy-két másodpercig ki is marad. Tipikusnak mondható az az érzés is, hogy a szív olyan erősen ver, hogy még a fülünkben is érezhető, „hallható”. A stressz ugyanakkor nem csak a szívben indíthat be folyamatokat, de megjelenhet a gyors, felületes légvétel, az izzadás, az izomfeszülés, a remegés, esetleg emésztőszervi tünetek, például hasmenés is jelentkezhetnek.
Ha ezek a tünetek nem múlnak el néhány perc alatt, vagy nagyon sűrűn jelentkeznek és már a mindennapi tevékenységre is kihatnak, érdemes pszichológiai segítséget kérni, hiszen ez akár a szorongásos zavarok kategóriájába is tartozhat – ismerteti dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Emellett a kardiológiai kivizsgálás is ajánlott, hiszen ilyen tünetek utalhatnak például szívritmuszavarra, szívizomgyulladásra, strukturális szívbetegségekre is, illetve felmerülhet a pajzsmirigy betegségek gyanúja is, amit az endokrinológus tud diagnosztizálni. Semmiképp sem szabad halogatni a vizsgálatokat, ha mellkasi fájdalom, légszomj, zavartság mutatkozik, ha ödémák jelennek meg a végtagokon. Súlyos, akut esetben, eszméletvesztésnél természetesen mentőt kell hívni!
Milyen vizsgálatok lehetnek szükségesek?
Ahhoz, hogy kiderüljön, kardiológiai oka van-e a palpitációnak, a szakorvos az alapos kikérdezés és alapvető vizsgálatok elvégzése után számos diagnosztikai és eszközös vizsgálatot is elrendelhet.
• Laborvizsgálatok: az ún. nagylabor vizsgálat mellett fontos ellenőrizni a káliumszintet, vizsgálni a pajzsmirigyműködésre és a vashiányra, vashiányos vérszegénységre utaló jeleket.
• Nyugalmi és terheléses EKG: A nyugalmi EKG során vizsgálható a percenkénti szívverések száma, szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, károsodása, a ritmuszavarok. A terheléses EKG pedig a szív vérellátását ellenőrzi, egész pontosan azt, hogy a koszorúerek mennyire képesek fokozott oxigénigény mellett (vagyis fizikai terhelés mellett) megfelelő mennyiségű vért szállítani a szívizomnak, illetve oxigénhiány esetén a szívizom milyen tünetekkel reagál - fájdalom, nehézlégzés, ritmuszavar.
• Holter EKG: Amikor olyan panaszt szeretne kivizsgálni a kardiológus, amelyhez nem elég a néhány percig tartó EKG vizsgálat, szükség lehet a szív munkájának 24 órás megfigyelésére. Erre alkalmas a Holter EKG, ami ma már akár 7 napig is viselhető.
• Szívultrahang: Ezzel az eljárással láthatóvá és mérhetővé válik a szívbillentyűk alakja és mozgása, a szívüregek mérete és működése, a szív pumpafunkciója és a szívizomzat merevségének /rugalmasságának mértéke. Szívultrahanggal olyan tünetek okait lehet keresni, mint a szívzörej, szabálytalan, erős szívdobogás érzés, és akár a szívinfarktus vagy a szívet érintő fertőzések utáni károsodás mértéke is felmérhető.
• Mindezeken kívül további speciális vizsgálatokra is szükség lehet, amelyekről az adott eredmények ismeretében a kardiológus dönthet.