A számok tükrében
• A méhnyakrák a második leggyakrabban előforduló rosszindulatú betegség nőkben világszerte
• Európában minden 18. percben meghal egy nő méhnyakrákban
• Magyarországon évente 1.200 új esetet mutatnak ki, és 500 eset halállal végződik
• A rákmegelőző állapot szűréssel általában kimutatható, 20%-ban viszont rejtve marad
A méhnyakrák
A méhnyakrákot egy vírus, a human papilloma vírus, más néven HPV okozza. A méhnyakrák nem öröklődik, nem is korfüggő, és a betegséget okozó HPV vírus valamely fajtájával csaknem minden nő találkozik valamikor élete folyamán. A rák kialakulásáért felelős HPV típusok egyes esetekben idővel kiürülhetnek a szervezetből, esetenként azonban a fertőzés tartóssá válik. Ez hosszú évek alatt a méhnyak sejtjeiben rosszindulatú elváltozást okozhat.
A rák kialakulása több fázis alatt megy végbe, és a rákmegelőző állapot sok esetben szűréssel felismerhető és gyógyítható! A szűrés sok esetben az életet jelentheti, ennek ellenére Magyarországon csupán minden harmadik nő vesz részt rendszeres méhnyakszűrésen.
A HPV a nemi szervek bőrfelületének érintkezése útján terjed, így a fertőzés ellen az óvszer sem nyújt biztos védelmet. A HPV-nek több mint 100 fajtája van, ezekből megközelítőleg 15 rákkeltő. A méhnyakrákok csaknem háromnegyedét azonban két vírustörzs, a HPV 16 és 18 okozza, melyek ellen ma már létezik védőoltás.
Az oltás
A méhnyakrák megelőzés első lépése lehet, hogy védőoltással megelőzzük a betegségért felelős HPV-fertőzés lehetőségét. A szűrés nagyon fontos, ám önmagában nem elegendő, mert nem előzi meg magát a HPV-fertőzést, hanem a betegség felismerésére alkalmas.
A méhnyakrák elleni védekezés leghatékonyabb módja a védőoltás és a szűrés együttes alkalmazása.
Szakértő: Dr. Koiss Róbert