Nyár és a visszerek
Azok számára, akik visszértágulatokkal küzdenek, a nyár, a kánikula igen sok kellemetlenséget rejt, mivel a hőség és a magas páratartalom fokozza a visszeres panaszokat. A vénákban lévő vér áramlása lelassul, pangás keletkezik, ami ödémával, fájdalommal jár. Sajnos ekkor megnő a visszérgyulladás esélye is, melynek alap kiváltó oka a vénafal károsodása.
A visszérgyulladás tünetei közé a fájdalom, az adott területen lévő bőrpír, csomó kitapintása, esetleg hőemelkedés, láz tartozik. Maga a probléma szerencsére önmagában bár sok kellemetlenséggel jár, ám nem súlyos. Ennek ellenére jobb, ha az illető elővigyázatos, hiszen egyrészt könnyű összekeverni a mélyvénás trombózissal, és könnyen ki is alakulhat belőle, sőt sajnos ki is újulhat.
A visszérgyulladás kialakulásának okai:
• életkor (>60 év)
• visszértágulat
• rovarcsípés
• Trauma
• vénafal károsodása
• immobilitás
• magas ösztrogéntartalmú szerek
• trombofília (nem csak mélyvénás trombózisra hajlamosít)
Visszérgyulladás vagy trombózis?
A felületes visszérgyulladás és a mélyvénás trombózis tünetei közötti fő különbség az, hogy ez utóbbi esetben a jelentős a két végtag közti térfogatbeli különbség, illetve visszérgyulladáskor az adott ér felett tapasztalni bőrpírt és csomót (ami valójában a felületi vénában keletkezett vérrög), míg DVT-kor az egész végtagon látni livid elszíneződést és az egész felülete meleg tapintású. (Kivételt az ún. néma trombózis képez, mely nem okoz tüneteket, éppen ezért nagyon veszélyes!)
Érdemes tudni, ha atípusosak a tünetek, akkor nehéz lehet a két állapot közt különbséget tenni, ezért ekkor doppler ultrahangos vizsgálattal és D-dimer szint méréssel kell elkülöníteni a kettőt.
DVT esetén fekvés, visszérgyulladás esetén mozgás javasolt
A két állapot elkülönítése az alkalmazott terápia miatt is fontos, hiszen mélyvénás trombózis esetén az első lépés a vérrög oldása, valamint fontos, hogy a beteg ne mozogjon, nehogy leszakadjon a thrombus és tüdőembóliát okozzon- figyelmeztet prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája. Később véralvadásgátló terápia szükséges.
Ezzel szemben a felületes visszérgyulladás esetén az érintettnek kötelező mozognia (pl. séta), mivel immobilizáció esetén könnyen a mélyen fekvő vénákra terelődhet a probléma! Ekkor NSAID típusú gyulladáscsökkentővel/fájdalomcsillapítóval, kompressziós terápiával kezelik a beteget, aki borogatást is tehet mellette az adott területre. LMWH véralvadásgátló adására csakis azokban az esetekben van szükség, amikor a páciens fokozottan veszélyeztetett DVT szempontjából (pl. trombofíliás, mozgásában korlátozott, daganatos beteg).
A visszérbetegség kezelése
A visszérbetegség kezelése a vénás nyomás csökkentésére, a vénák falának erősítésére, vénavédelemre irányul, hogy megállítsa a vérplazma érfalon keresztüli kiáramlását, csökkentse az ödémás duzzanatot és a gyulladást. A súlyos esetek kezelése a beteg vénák egy részét elzáró injekciós szkleroterápiával, illetve műtéttel történhet. A beteg maga is sokat tehet az állapotának javításáért. Fontos a rendszeres mozgás, mivel a lábizmok pumpáló működése segíti a vér visszaáramlását a szívbe. A esetleges túlsúly leadása, megfelelő (puha talpú, kényelmes) cipő, váltott hideg-meleg vizes zuhany, a láb esténkénti felpolcolása, szükség esetén fásli és kompressziós harisnya segíti a vénák működését. A vénát védő szerek használatával sem kell megvárni a súlyos tüneteket.
A VenoprotEP egy olyan vény nélkül kapható gyógyszer, ami a vénák tágulásának gátlása mellett növeli a hajszálerek ellenállását is. Ha idült vénás elégtelenségben szenved, a gyógyszer segíthet az alábbi panaszokon:
• nehézláb érzés
• feszülés
• fájdalom
• éjszakai lábikra görcs
A patikákban kapható gyógyszer alkalmas a heveny aranyeres panaszok kezelésére is.
Megnézem a VenoprotEP-et >> [1]
Szponzorált tartalom