„Egyetemünk névadója, Semmelweis Ignác Fülöp születésnapjának, egyben a Magyar Egészségügy Napjának előestéjén hajtjuk meg fejünket e tragikus sorsú szülész tanár szülőházánál és sírjánál. Különös jelentőséget ad a mai napnak az is, hogy az egészségügyben dolgozók munkája iránti megbecsülést kifejezendő, Magyarországon munkaszüneti nap számunkra július 1-je” – kezdte köszöntőjét az ünnepi eseménysorozat első helyszínén, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárban dr. Ács Nándor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója.
Felidézte Semmelweis életművét, kitérve arra is, hogy a bécsi egyetem szülészetén dolgozó orvos-kutató újszerű elméletét kortársai nem értették meg, sőt támadták.
Semmelweis munkássága, problémafelvetése, adatainak szisztematikus elemzése, az innováció, valamint a „bomlott állati szerves anyag” kóroki szerepének felismerése, a kutatómunka sikeres megkoronázása inspirációt nyújthat a mindennapok szorításában küszködő klinikusok számára az új ötletek, gyógyító megoldások keresésében.
Az egyetem vezetése által meghirdetett fejlődési programnak megfelelően a Semmelweis Egyetem minden intézetében és klinikáján prioritásként kezeljük az oktatást és a kutatómunkát, a tudománynak kulcsát pedig átadjuk mindenkinek, aki eredeti ötlettel áll elő. Semmelweis kortársainak bűnét, a felfedezés, az újdonság meg nem értését nem szabad elkövetnünk – fogalmazott dr. Ács Nándor. Az igazgató beszédében kitért a European Journal of Epidemiology legfrissebb számban megjelent közleményre is, amelynek szerzői szintén méltatták Semmelweis kutatásait.
„A fertőző betegségek kutatása ma is aktuális, a tudomány számos új kórokozóval szemben tehetetlen, erre az elmúlt két év eseményei bőséges bizonyítékot adtak – jegyezte meg az igazgató. A többek között Semmelweis gondolatai által elindított infektológia korántsem avítt, hanem továbbra is aktuális, jelenkorunk orvostudományát is alapjaiban érintő területet jelent” – magyarázta dr. Ács Nándor.
Semmelweis tanítása, a fertőzés kiküszöbölésének elve még ma, a korszerű klinikák és szupermodern antibiotikumok korában is érvényes, és nevét áldással említik mindenkor, míg csak nők szülni fognak – fogalmazott beszédében dr. Ács Nándor, majd koszorút helyezett el az egyetem névadója tiszteletére. A Magyar Nemzeti Múzeum nevében dr. L. Simon László főigazgató, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum nevében dr. Varga Benedek koszorúzott.Az ünnepségsorozat a Belső Klinikai Tömb udvarán, Semmelweis szobránál folytatódott, ahol dr. Holló Péter, a Bőr-, Nemkórtani és Bőronkológiai Klinika igazgatója mondott köszöntőt. Szavai szerint „Semmelweis munkásságának jelentőségét nem lehet eléggé méltatni, a magyar és egyetemes orvostudományban betöltött szerepe vitathatatlan. Emlékeztetett, hogy a gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseinek 1847 és 1861 között nyomtatott formában megjelent egyes dokumentumait 2013-ban az UNESCO a világemlékezet részévé nyilvánította.
Semmelweis 19. századi életútja messze túlmutat a korán. A modern, elkötelezett orvos példaképévé vált, aki rendíthetetlenül harcolt és kiállt egy tudományos újdonság mellett. Eredményei magukért beszéltek, mégsem tudta meggyőzni nemzedékének csökönyös orvostársadalmát az igazáról – fogalmazott dr. Holló Péter, hozzátéve, hogy az egyetem névadójának története a 20. század végére egy szélesebb dimenzióba kerülve a meg nem értett, elutasított szakember szimbóluma is lett.
Az igazgató felidézte, az 1990-es évek elején Robert A. Wilson használta először az azóta világszerte elterjedt Semmelweis-reflex elnevezést arra az általános emberi magatartásra, amikor egy tudományos, szakmai, szakértői hierarchia alsóbb szintjén elhelyezkedő személy jelenik meg egy új kézenfekvő magyarázattal, és azt a fölötte lévő szinteken lévők nem fogadják el.
Semmelweis munkásságát méltatva úgy fogalmazott: a név kötelez, utalva arra, hogy az egyetem a járvány elleni hazai küzdelem minden színterének egyik legfontosabb bástyájává vált. Mint rámutatott, az elhivatottság és odaadás, a lelkiismeretesség, az orvosi hitvallás, a szakma és a betegek iránti alázat – mindez Semmelweis nyomdokain különösképp előtérbe került az elmúlt időszakban.
A kézmosás fontossága Semmelweis óta nem kapott akkora jelentőséget mint a világjárvány elleni prevencióban, és hogy a gyors, határozott fellépés, a szükséges intézkedésekkel való hatásos reagálás a gyermekágyi lázhoz hasonlóan a COVID-19 járványban is eredményesnek bizonyult. Köszöntőjében hangsúlyozta, a gyakorló orvos, a kutató számára a tehetség, tudás és kitartás azok a tulajdonságok, melyek fontossága Semmelweis szellemi hagyatékának legfontosabb üzenete.
Bátornak kell lenni eltérő szemléletmód képviseléséhez. Vezetőként pedig fel kell ismernünk az újszerű megközelítések jelentőségét, és támogatnunk kell őket. A klinikai kutatások támogatásával egyetemünk egyik fő stratégiai célja is ez. Az elit egyetemmé válás, a világ 100 legjobb egyeteme közé kerülés pedig olyan cél, mely méltó szintre emeli intézményünket névadójához – mondta végül dr. Holló Péter.