A látás önvizsgálat bizonytalansága
Ha valakinek a látása érdemben károsodott, és ez az illetőt pszichésen jelentősen terheli, gyakran próbálgatja látását, értékeli annak minőségét.
Látáskárosodás esetén az értékelés eredménye sokszor negatív, azaz az illő gyakran tapasztalja, hogy bizonyos feladatok elvégzésére nem, vagy csak korlátozottan képes. Ilyen esetben a betegnek az a szubjektív benyomása támadhat, hogy a látása egyre rosszabb, holott nem erről van szó. Valójában a helyzet az, hogy minél több olyan feladatot, helyzetet tapasztal meg valaki rossz látás mellett, melyben a látás gyengesége hangsúlyosan előtérbe kerül, annál inkább hiszi azt, hogy a látása egyre rosszabb.
A látás vélt és valós romlása azonban nem különíthető el egyértelműen a beteg által, éppen ezért, ha kétség merül fel, az érdemi szemorvosi vizsgálat mindenképpen javasolt!
A látás önvizsgálata időskori makuladegeneráció esetén
Az időskori makuladegenerációnak két fő típusa van (száraz és nedves típus).
Elsősorban a nedves típus esetén az állapot változása viszonylag gyorsan, akár néhány nap alatt is bekövetkezhet. A nedves típusú időskori makuladegenerációban kóros erek nőnek az éleslátás helyén az érhártya felől a retinába. Ezekből vérzések és folyadékkiáramlás indul meg, ami már korán a látás megváltozását eredményezi.
A betegség kezdeti stádiumában kedvezően befolyásolható invazív szemészeti eljárásokkal. A kezelés hatékonysága azonban előrehaladottabb stádiumban a fokozódó hegesedés miatt csökken. Ezért célszerű már korán észlelni a látásváltozást, és idejében, néhány napon belül szemorvoshoz fordulni.
Az időskori makuladegeneráció nedves típusában a romlás szubjektív következménye az éleslátás eltorzulása. A beteg úgy érzi, hogy amit néz, annak a képe eltorzul, kissé szürkéssé válik, vagy éppen nagyobb, illetve kisebb, mint a környezete. A szubjektív érzés leginkább a régi vidámparkok elvarázsolt kastély játékában tapasztaltakhoz hasonlít, amikor torzító tükrökön keresztül látta önmagát és a világot a látogató. A szubjektív érzés objektiválható ebben a betegségben.
Makuladegeneráció esetén a betegnek célszerű naponta egyszer egy egyenletes vonalfelosztású kockás füzetlapnak megfelelő papírlapra rajzolt X jelre néznie - külön a jobb és a bal szemével - miközben olvasó szemüvegét viseli. Amennyiben az X jel körül a középponti terület eltorzul, a kockás füzet vonalai kiszélesednek, elhajlanak, vagy szürkésen elvesznek, akkor a szemorvoshoz fordulás mindenképpen javasolt!
A kockás füzetlapnak létezik standardizált orvosi változata (Amsler rács) is. A beteg körül tudja rajzolni az általa látott eltorzult területeket. Minden nap külön lapot használva az eltorzult területek változása követhető, azaz a már ismert betegség rosszabbodása (új vérzéses epizód megjelenése) is kimutatható.
Hirtelen átmeneti látásromlás
Előfordulhat, hogy valakinek a látása - jellemzően az egyik szemen- hirtelen eltűnik, majd egy-két perc múlva visszatér. Az ilyen hirtelen átmeneti látásromlások jelentős keringésromlásra utalnak. A keringés romlása átmeneti, ám ez nem jelenti azt, hogy nem igényel kezelést.
Az átmeneti néhány perces, esetleg testhelyzetváltozással összefüggően reprodukálódó látásvesztések mindenképpen sürgős szemorvosi, kardiológiai, illetve neurológiai vizsgálatot tesznek szükségessé, mert az alapprobléma romlásával, akár rövid időn belül, végleges látásromlás is kialakulhat.
Homályos látás reggel
Egyes betegségekben - főleg azok kontrollálatlan volta esetén - jellemző tünet a reggeli, ébredés utáni homályos látás, ami vagy megmarad a nap folyamán, vagy pedig fokozatosan csökken.
A leggyakoribb ilyen állapotok egyike a szemfenéki vénás elzáródás, azaz a szemfenéki vénás trombózis. Ez jellemzően éjszaka alakul ki, amikor a vérnyomás alacsonyabb, és a véráramlás a retinában lassabb. Kockázati tényezői közül kiemelendő a magasvérnyomás betegség és a zöldhályog (glaukóma).
Amennyiben valaki - általában egyik szemére - reggel homályos látásra ébred, azt mindenképpen célszerű szemorvosnál megvizsgáltatni, mert idősebb korban a vénás elzáródás kockázata nagy. Nem minden vénás elzáródás okoz teljes látásvesztést, ám előhírnöke lehet további károsodásoknak, ha a társult betegségek megfelelő kezelése nem történik meg.
Gyakori betegségtípus, melyben reggel a látás homályos lehet, a nem kezelt, vagy nem megfelelően kezelt zöldhályog (glaukóma). Glaukómában a legtöbb esetben a szemnyomás a hajnali/reggeli órákban jóval magasabb, mint napközben. Ilyenkor a magas nyomás miatt a szem elülső részében lévő folyadék a szaruhártyába préselődik. Emiatt annak átlátszóságát átmenetileg csökkenti, ami homályos látást okoz egyik vagy mindkét szemen. A szemnyomás csökkenésével a szaruhártya a felesleges folyadéktól megszabadul, a látás kitisztul.
Az ilyen reggeli homályos látás fiatal életkorban is vizsgálandó, mivel a fiatalkori glaukómákra is jellemző. Ne feledjük, hogy a zöldhályog miatti vissza nem fordítható látáskárosodás lehetősége a korai felismerés és kezelésbe vétel elmulasztásával jelentősen megnő - mondta Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája.