Milyen típusú penészgombák jelenhetnek meg a lakásban?
A lakásokban kb. száz körüli penészgomba faj fordulhat elő, amelyek között vannak egyáltalán nem veszélyesek és kifejezetten károsak is. Az épület típusától is függ, hogy melyik van jelen a beltérben. Magyarországon sokféle épület található, és egészen más penészgombafajok vannak egy vályogházban, egy körfolyosós bérházban, ahol például a tapéta mögött, padló alatt fordulhatnak elő, vagy egy újépítésű házban. Ez utóbbiakban gyakoriak az építési hibák, melyek következtében hőhidak, beázások keletkezhetnek. Ezeket ugyanúgy sújtják a problémák, mint a legrégebbi házakat, a penészedés tehát nem az épület korán múlik!
Milyen következményekkel járhat, ha penésszel szennyezett környezetben élünk?
Ha hosszabb távon, magas koncentrációban van jelen az allergén faj, és az ott tartózkodó ember érzékeny rá, akkor allergia, asztma, allergiás túlérzékenység okozta tüdőgyulladás alakulhat ki. A penésszel ráadásul gyakran társulnak a poratkák is, azok pedig még sokkal erősebben allergizálnak, mint a gombák: asztmát és ekcémát is okozhatnak.
Hiba lenne azt gondolni, hogy ha eddig nem voltunk allergiásak rájuk, akkor nem kell foglalkoznunk velük – a betegség kialakulása egy folyamat, és lényegében bárkinél, bármikor kialakulhatnak a tünetek.
Lejjebb tekert fűtés
Az idei tél más lesz, mint a korábbiak: mindannyian igyekszünk jobban spórolni a fűtéssel, az energiával és ez sok helyen fog gondot okozni.
A rejtett penészedés a nem megfelelően szigetelt újépítésű házakban és a felújított, (helytelenül) belülről szigetelt házakban fordulhat elő, elsősorban a gipszkartonfalak és álmennyezet fölött. Sokan tesznek a konyhába, fürdőszobába álmennyezetet, fölé pedig hőszigetelő réteget. Ilyenkor a felszálló meleg, párás levegő kikezdi a gipszkartont, melynek a belső felületén jelenik meg a feketepenész.
A nem megfelelő technológiával készülő szigetelés tehát többet árt, mint használ?
Az egyik leggyakoribb építési hiba, amikor a falakat belülről szigetelik. Ilyenkor a hideg falra, ami esetleg nedves és penészes is, belülről tesznek egy hőszigetelő réteget, általában kőzetgyapotot, és ezt letakarják gipszkartonnal. Ez csak elrejti a szemünk elől a penészgombatelepet, amely még jobban tud növekedni a nem szellőző falon, ahol felhalmozódik a pára. A kőzetgyapot egy idő után tönkremegy, összeroskad, széttöredezik, és olyan por keletkezik, amely tartalmazza az éles szilánkokat, gombaspórákat és gombafonalakat is. Amikor a por kiszóródik a fal mögül, megjelennek az általa okozott tünetek: bevérzik a szem, elkezdődik a köhögés. Ilyenkor a penész egyébként továbbra sem látszik, de néha kellemetlen szag lesz érezhető.
Ugyanilyen rejtett penészesedés beépített szekrények mögött, álmennyezetben, laminált padló alatt is előfordulhat. Ha felmerül ennek a gyanúja, akkor érdemes aerobiológiai vizsgálatot végezni a lakásban.
Beltéri szigetelőként hathat egyébként a falvédő, a falnak támasztott szivacs vagy matrac is – ezek mögött és ezekben is megjelenhetnek a gombák, poratkák. A rossz hőszigetelésű házaknál korábban azt javasoltuk, hogy kicsit fűtsék túl a helyiséget, hiszen ha növeljük a hőmérsékletet, akkor csökken a relatív páratartalom, illetve minél melegebb a fal, annál kevésbé tud lecsapódni rajta a pára. A spórolás miatt ebben az időszakban ez most nem egy lehetséges alternatíva, ráadásul a meleg megóvása miatt mindenki kevesebbet fog szellőztetni is.
A megváltozott fűtési szokásoknak mi lehet majd a következménye?
A magas energiaárak miatt sokan alulfűtik a házakat, lesznek fűtetlen helyiségek vagy alacsony hőmérsékletű falak, ezért lecsapódik a pára, és olyan helyen is kialakulhat penészesedés, ahol korábban nem volt. Főleg a sarkokban vagy azokon a falakon fog megjelenni, amelyek hideg felülettel vagy fűtetlen szobával határosak.
Nagyon fontos, hogy ha fával fűtünk, a tűzifát soha ne a lakótérben szárítsuk. Logikusnak tűnhet és gyakori is, hogy a kályha mellé odahalmozzuk a fát, hogy gyorsabban száradjon. De tudni kell, hogy a fakérgen mindig nagyon sok mikroszkópikus gomba él, köztük olyan fajok is, amelyek ugyan a lakások falán nem képesek megtelepedni, de a száradó hasábokról kiszóródó spóráik allergiát okozhatnak. Egy finn tanulmány szerint a tűzifa behordása során sokszorosára emelkedik a levegő spórakoncentrációja, és ez a tevékenység a legkomolyabb forrása a rossz háztartási szokásokból adódó penészgomba-szennyezettségnek.
A pellet kazánok esetén is fontos, hogy a fűtőanyagraktár ne kerüljön egy légtérbe a lakótérrel, mivel abban is szaporodnak a gombák, ráadásul a halomban olyan belső maghőmérséklet alakulhat ki, amely kifejezetten a kórokozó gombafajok szaporodásának kedvez, így a lakásban is megjelenhetnek a fertőző gombák spórái.
A megelőzés módszerei
Milyen hétköznapi megoldások segíthetnek?
A megfelelő hőszigetelés kialakítása az elsődleges szempont. Ha erre nincs anyagi keret, legalább arra kell törekedni, hogy minél kevesebb pára keletkezzen és megfelelően szellőztessünk. Használjuk a konyhai elszívót, ha van. Fürdés után mindig nyissunk ablakot, ne a lakásban rekedjen meg a gőz. Ha van rá lehetőség, teregessük kint a mosott ruhát, vagy legalább nagy légterű helyiségekben vagy szellőztetés mellett. Lehet, hogy egyes helyzetekben az elektromos párátlanítók jelentenek megoldást, még ha áramot is fogyasztanak (a kisméretű golyós páraelnyelő tartályok általában nem képesek a lakásban termelődő többlet párát kivonni a levegőből).
Műanyag-, illetve légtömör nyílászárók mellett sokszor nem elég a napi két-háromszori ablaknyitás, ezért résszellőzőket kell beszerelni. Ezek mellé gyakran fürdőszobai elszívó is kell, mert csak a segítségükkel áramlik be a friss levegő a résszellőzőkön.
A lakás páratartalmának szabályozásában a mész alapú falfestékek, a „lélegző vakolatok” is segítenek.
Ha már ott a penész…
A penészgombák sokszor nem látható helyen jelennek meg. Hogyan vehetjük észre a jelenlétüket?
Mindig intő jel a gomba növekedése során termelődő vegyületekből származó dohszag, amely önmagában is légúti irritációt okoz. Sokakban már pusztán a szagérzet és a penész látványa rossz hangulatot, depressziót vált ki, mert ezt gondolatban az egészségtelen környezethez, szennyezettséghez társítjuk. Ráadásul a dohszag arra utal, hogy a gomba növekszik, és valószínűleg termeli is az allergén spórákat. Minél előbb kutassuk fel a szennyezőforrást és szüntessük meg.
Hogyan távolíthatjuk el hosszú távon és biztonságosan a gombákat?
A penészmentesítésnek vannak alapszabályai, és fontos a sorrend betartása is. Első lépésben rá kell jönnünk, mi okozza a magas páratartalmat, a falak vizesedését, mi az a hiba az épületben vagy a lakáshasználatban, ami miatt megjelentek a gombák. Ha ezt az okot nem hárítjuk el, akkor hiába pusztítjuk el a gombatelepet, vissza fog térni. Második lépésben a megtalált penészgombatelepet kell megsemmisíteni. Ennek legjobb módja, ha lefestjük penészgátló festékkel, amitől a gomba elpusztul, és egy fedőréteg is keletkezik, amely megakadályozza, hogy kiszóródjanak a gombatelepben termelődött allergén spórák. Ha csak lefújjuk gombaölő szerrel, akkor a gomba elpusztul ugyan, de a spórák a felszínen maradnak, így a fal kiszáradása után a levegőbe kerülnek és allergizálhatnak. Ha csak lefestjük a falat, de a nedvesség okát nem szüntettük meg, újabb problémával találhatjuk magunkat szembe. A falról ugyan eltávolítottuk a penészgombát, de a nedves fal miatt továbbra is magas a páratartalom, így ki fog alakulni a penész, ugyan nem a gombaölőszerrel kezelt falon, hanem valahol máshol, a lakás egy olyan pontján, ahol megreked a pára, illetve hideg a felület. Gyakori helye ennek a konyhaszekrény, az előszobai cipősszekrény, az ágyneműtartó.
Ezzel készen is vagyunk?
Sajnos nem. A gomba korábban spórákat termelt, amelyek kiszóródtak a lakásba, a tárgyakra. Ezt csak nagyon alapos, nedves takarítás távolíthatja el, amit néhány napos különbséggel és alapos szellőztetés mellett többször is el kell végezni. A mosható textileket ki kell mosni, a szőnyegeket kitisztítani, és sajnos a textilkárpitos bútorok, matracok legtöbbször menthetetlenek, ezeket ki kell selejtezni.