Magyarországon évente 1000-1200 nőt diagnosztizálnak méhnyakrákkal, és minden évben 400 édesanya, nővér, leánygyermek hal meg egy olyan betegségben, amely megelőzhető lenne. Minden január harmadik hete a Méhnyakrák Megelőzési Hét, amely a prevencióra hívja fel a figyelmet.
Nemzetközi ajánlások
A WHO Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége (International Agency for Research on Cancer, IARC) ajánlást adott ki azért, hogy a méhnyakrák felszámolható népegészségügyi problémává váljon. Az állásfoglalást 194 tagország írta alá, és a közös célt 2030-ig tervezik elérni egy ún. „90-70-90 tripla intervenció” megvalósításával, mely az alábbi három pillérből áll:
• megfelelő átoltottság: a lányok legalább 90%-a kapja meg a HPV elleni oltást még 15 éves kora előtt;
• méhnyakszűrés: a nők legalább 70%-ának HPV-szűrése legalább két alkalommal, a 35–45 éves korcsoportban;
• kezelés: megfelelő és időszerű kezelés a méhnyakat érintő betegség diagnózisa után az érintett nők legalább 90%-ának.
A három feltétel együttes teljesülése a becslés szerint a következő évszázadban 74 millió méhnyakrákos eset megelőzését és 60 millió nő életének megmentését tenné lehetővé.
Bár a betegség sokkal több áldozatot követel a fejlődő országokban, Európában is van még tennivaló a megelőzés érdekében. Az Európai Rákszervezet (European Cancer Organisation) ajánlása szerint 2025-re minden európai országban el kell érni a minimum 70%-os szűrési szintet, és 2030-ra a nők legalább 70%-ának rendelkeznie kell egy 5 évnél nem régebbi HPV-teszteredménnyel.
Világszerte bizonyított a HPV elleni védőoltás
Számos nemzetközi példa támasztja már alá a HPV elleni védőoltás jelentőségét. A védőoltás iskolai kampányban és a fiatal felnőttek felzárkóztató oltásával legkorábban Ausztrália és Nagy Britannia kezdte meg.
Ausztráliában 2007-ben a legtöbb iskola csatlakozott az akkor indult Nemzeti HPV Oltási Programhoz. A következő 10 évben 77%-kal csökkent a magas rizikócsoportba tartozó HPV-törzsek jelenléte a beoltottaknál. A 18 év alatti lányoknál felére csökkent a sejtelváltozások gyakorisága, és 21 éves kor alatt 90%-kal csökkent a HPV okozta nemi szemölcsök megjelenési gyakorisága.
Nagy Britanniában a 2008-ban kezdődött oltási program hatására az 1995 után születettek körében lényegében megszűntek a korai méhnyakrákos esetek, és az idősebb korcsoportokban is látványos az esetszám csökkenése. Legnagyobb hatékonyságot a vakcina 12-13 éves korban, a szexuális élet megkezdése előtt történő beadása mutatta.
A méhnyakrák megelőzése
A méhnyakrák jó eséllyel megelőzhető, és ha korai stádiumban diagnosztizálják, jól gyógyítható. Azokban az országokban, ahol már elterjedt a humán papillomavírusok elleni oltás, és elérhető a rendszeres szűrés, a betegség sokkal kevesebb halálos áldozatot követel.
Az oltás és a szűrővizsgálat együtt a megelőzés legjobb módjai, így azoknak is szükséges rendszeres szűrővizsgálatra járniuk, akik megkapták az oltást!
HPV elleni védőoltás
A méhnyakrákos esetek közel 100%-át a tüneteket gyakran nem okozó humán papillomavírusok magas kockázatú törzsei okozzák. Becslések szerint a nők 80%-a élete során legalább egyszer megfertőződik valamelyik HPV-törzzsel, és minden második esetben valamelyik magas kockázatú típussal.
A fertőzés nem gyógyítható, de általában 1-2 éven belül magától elmúlik, védettség azonban nem alakul ki, ezért a HPV-t többször is el lehet kapni. A daganatképződés kockázata az újrafertőződéssel emelkedik. Éppen ezért a védekezés legfontosabb eleme a védőoltás, amelyet a köznyelv méhnyakrák elleni oltásnak is nevez.
A HPV elleni védőoltások képesek megelőzni a fertőzések okozta betegségeket (méhnyak-, szeméremajak-, hüvely-, pénisz-, végbélnyílás-, szájüregi-, garat-, nyelv- és gégedaganatot).
A védőoltás beadását ideális esetben a szexuális élet megkezdése előttre kell időzíteni. Magyarországon a 7. osztályos lányok szülei 2015 óta, a 7. osztályos fiúk szülei pedig 2020 szeptemberétől kérhetik az ingyenes HPV elleni védőoltást gyermeküknek az iskolai kampányoltás keretein belül.
Azok számára, akik gyermekkorban nem kapták meg az oltást, szintén érdemes beadatni, felnőttkorban, sőt, akár fennálló HPV-fertőzés esetén is.
Méhnyakszűrés
A citológiai méhnyakszűrés a daganatos és daganatmegelőző állapotok felismerésének eszköze. A fájdalommentes, néhány percig tartó vizsgálat során a hüvelyen keresztül kenetmintát vesznek a méhnyakról, amelyet citológus elemez. A teszt során a tüneteket még nem okozó betegségmegelőző állapotok is diagnosztizálhatók.
A citológiai szűrés az elmúlt évtizedekben nagy áttörést jelentett a méhnyakrákos esetek időben való felfedezésében és megelőzésében, a legújabb európai ajánlások emellett a HPV-tesztelést helyezik még előtérbe. Európa országaiban a méhnyakszűrések rendszere igen különböző. Egyes országok, például Hollandia, Törökország már 2019-ben is HPV-szűrést végeztek, míg olyan ország is van, ahol semmilyen rendszeres, szervezett szűrés nincs.
Magyarországon 2003 óta a népegészségügyi szűrővizsgálatok része a méhnyakszűrés, amelyre minden 25–65 év közötti nő háromévente meghívót kap. A vizsgálatot szakorvos és védőnő is elvégezheti, indokolt esetben a szakorvos ennél gyakoribb vizsgálatot is kérhet.