Nyomtatás 
Forrás: Vital.hu (https://mail.vital.hu)

Mindenkinél más az ideális testsúly

Bár mindenki vágyik az ideális testsúlyra, de vajon milyen mérőszámmal lehet ezt meghatározni? Hogyan állapítja meg egy szakember, kinél mennyi az optimális súly? Lehet egy normál alkatú embernek problémája a súlyával? Mire következtethetünk a derék-csípő arányból? Ezekre a kérdésekre válaszolt a Életmód Orvosi Központ dietetikusa.

A testsúlyt számos tényező befolyásolja

Az ideális testsúly különbözik az ideális (vagy legalábbis az adott személy által ideálisnak tartott) alaktól. A testsúly számításánál ugyanis figyelembe kell venni a kort, a nemet, a magasságot, a csontsűrűséget, az izom-zsír arányt, és az általános egészségi állapotot.

Az utóbbi években leginkább a BMI (testtömeg-index) használata terjedt el, ami bár nagyon jó mérőszám, mégsem tökéletes. Hiszen akkor sem hasonlíthatjuk magunkat más emberekhez, ha ugyanazon neműek és magasságúak vagyunk – ettől még nem biztos, hogy ugyanazt jelenti számunkra az ideális testsúly. Mégis, az orvosi gyakorlatban leggyorsabban ezen a módon helyezik el a személyeket a kórosan sovány – elhízott skálán. Ezen kívül használatos még a derék-csípő arány és a testzsír százalék meghatározás is.

BMI (testtömeg-index)

A BMI-t a súlyból és magasságából számíthatjuk ki. A testsúlyt elosztjuk a méterben megadott magasság négyzetével, így jön ki az alábbi mérőszám:


- 16 alatt: kórosan sovány,
- 16 és 18,49 között: sovány,
- 18,5 és 24,9 között: ideális testsúlyú,
- 25 és 29,9 között: túlsúlyos,
- 30 fölött: elhízott,
- 40 fölött: pedig extrém elhízott egy személy.

A BMI hátránya, hogy nem veszi figyelembe a testösszetételt. Egy ugyanolyan magas és súlyos profi sportolónak és egy sosem mozgó személynek lehet ugyanannyi a BMI-je, mégsem hasonlítható össze a testük zsír- és izomaránya. Vagy például egy csontritkulásban szenvedő személynek alacsonyabb lesz a BMI-je, mint egy hasonló súlyú, magasságú egészséges embernek, mégsem mondható egészségesebbnek.

Derék-csípő arány

Ezt a mutatószámot úgy kapható meg, hogy a derék legkarcsúbb részénél mért centiket elosztjuk a csípő legszélesebb részénél mért értékkel. Az eredmény értékelése különbözik nőknél és férfiaknál és elsősorban az egészségi következmények miatt fontos ismerni azokat.


- Nőknél a 0,80 alatti arány azt jelenti, hogy a testsúly normális (vagy alacsony) és nagyon kicsi a szív- és érrendszeri eredetű betegségek rizikója, a 0,80 és 0.89 közti arány ezt közepesre becsüli, a 0,90-nél nagyobb érték pedig magas kockázatra utal.
- Férfiaknál a 0,90 alatti szám jelenti a kis kockázatot, a 0,90 és 0,99 közti arány a közepes és az 1 feletti arány a magas rizikó jelenlétére és túlsúlyra utal.

Ez azt is jelenti, hogy az alma típusú elhízás nagyobb kockázati tényezőt jelent a betegségek, többek közt a szív- és érrendszeri problémák kialakulására, mint a körte alkat. Ugyanakkor bár a derék-csípő arány az egyik legjobb mérőszám az ideális súlyra nézve, és a betegségek rizikójának előrejelzésére is alkalmas, mégsem veszi tekintetbe a személyek teljes testzsír-százalékát és a zsír-izom arányt.

Testzsír-százalék

Vizsgálatához létezik manuális és gépi módszer is. Előbbi a tolómérővel (kaliperrel) végzett bőrredő-mérés. Ez utóbbihoz alkalmazzák a Bioelektromos Impedancia Analízist (BIA-t) vagy az Inbody-t, melyek a testszövetek elektromos vezetőképességének a különbözősége alapján működnek. Ezen kívül ma már elérhető a Dexa mérés, amely során egy gép három különböző irányból, röntgensugarakkal világítja át a testet és mivel a zsír, az izom és a csontok más mennyiségben nyelik el a kisugárzott fotonokat, így pontosan meg tudja állapítani azok mennyiségét a testben. A legegyszerűbben hozzáférhető eszköz azonban a testzsír százalék mérő mérleg, amely a mérést az egyes szövetek különböző elektromos ellenállását kihasználva, elektromágneses jelek segítségével végzi.

 

A zsírok tartalmaznak esszenciális és tárolt zsírokat is. Előbbiek a túléléshez szükségesek, és a nőkben nagyobb arányban vannak jelen (10-13%), mint a férfiakban (2-5%). A tárolt zsírok maguk a zsírraktárak, amelyek nem csupán felesleget jelentenek, de védik a belső szerveket is. A testzsír-százalék alakulása szintén jelzi az ideális testsúlyhoz való viszonyt az életkor függvényében:


- Fitt férfiaknál az arány 10-13,9 %, fitt nőknél 14-17,9 %, optimális az arány, ha a férfiaknál 14-17,9 %, a nőknél 18-25,9 % a testzsír, túlsúlyt jelez a férfiaknál a 18-25,9 %, a nőknél a 26-36,9 %, elhízásról beszélünk, ha a testzsír-százalék a férfiaknál több, mint 26 %, a nőknél több, mint 36 %.

A BMI-től eltérően a testzsír-százalék figyelembe veszi a test összetételét, tehát nem lehet ugyanolyan két hasonló súlyú és magasságú, de eltérő edzettségű embernél.

 

- Akármelyik érték szerint is bizonyul valaki túlsúlyosnak, elhízottnak, vagy akár csak nem elégedett a tükörképével, mindenképpen el kell engedni a fogyókúra kifejezést – hangsúlyozza a dietetikus. - A néhány hétig-hónapig tartó, jellemzően szélsőséges diéták ugyanis nagyon sokszor jojó-effektust váltanak ki. A tartós, egészséges fogyás és a megfelelő testösszetétel titka ugyanis az életmód. Egy személyre szabott testsúly-csökkentő programmal ugyanis elérhetjük az ideális testsúlyt és jelentősen javíthatunk az egészségi állapotunkon is.

 



A cikket a vital.hu-n az alábbi címen találja meg:
https://mail.vital.hu/mindenkinel-mas-az-idealis-testsuly