Egyre több olyan beteggel találkozunk, akiknek hasi panaszait kimutatható szervi elváltozás hiányában funkcionális jellegűnek tartjuk. A funkcionális emésztőszervi betegség diagnózis jelent összefoglalóan minden olyan hasi panaszt, amelynek hátterében szervi elváltozást nem tudunk kimutatni. Ide sorolható az irritábilis bél- szindróma és a refluxos problémák jelentős része. Nagyon súlyos problémáról van szó, hiszen becslések szerint a népesség mintegy 20-30%-a szenved funkcionális emésztőszervi betegségektől.

Gyakori a szorongás, a depresszió

A beteg életminőségére tehát továbbra is hat a betegsége, a kellemetlen tünetek miatt sok esetben beszűkül a társasági élete, gyógyszereket szed a panaszai enyhítésére, de mégsem tudja, hogy valóban mitől nincs jól. Ez az állapot mentálisan is nagyon megterhelő, ami sajnos tovább ront a helyzeten.

A statisztikák szerint minden második betegnél egyidejűleg fennáll valamilyen lelki zavar (szorongásos szindrómák, depresszió). Személyes tapasztalatom szerint inkább azt mondanám, hogy kevés az olyan panaszos beteg, aki nem küzd lelki problémákkal is. Ilyen esetben különösen fontos a holisztikus szemlélet, a kórképek hátterében ugyanis a bél-agy tengely működési zavara áll. – hangsúlyozza dr. Pászthory Erzsébet.

Amit rosszul tudtunk a szervezetünk működéséről

Ma már tudjuk, hogy a korábbi téves felfogással ellentétben az agy feladata nem pusztán a szervezet központi irányítása, és az emésztőrendszer sem csak a tápanyag-ellátásért felelős. A valóságban az agy és a bél közötti folyamatos, kétirányú kommunikáció alakítja az életfunkciók jelentős részét. Ez a felfedezés sokat segíthet az egészséges életmód kialakításában és utat mutathat sokféle panasz kezelésében. Az agy és bél közötti kapcsolat megértése lehetővé teszi, hogy a funkcionális emésztőszervi betegségek okait is új oldalról közelítsük meg.

A bél-agy tengely szerepe a tünetek megjelenésében

Az agyból érkező hatások befolyásolják a bél állapotát a bélmozgások, emésztőenzim-termelés szabályozása és hormonrendszer révén. Ezen idegi és hormonális pályák kiindulópontja az agy limbikus rendszer nevű területe. Ellenkező irányban, a bélből az agyba áramló információk is a limbikus rendszerbe jutnak, és a bél állapotától függően hatással vannak az agy működésére. A bél-agy tengely szerepére és a limbikus rendszer működésére jó gyakorlati példa a feszült helyzeteket kísérő gyomor-szorító érzés, vagy akár hasmenés, de hosszabb stresszes epizódok után akár székrekedés is jelentkezhet.

A bél-agy tengely révén tehát az agy és a bél egymás működését szabályozzák a vegetatív idegek, hormon- és immunrendszer útján. A találkozási pont pedig a limbikus rendszer, az agy azon területe, amely a testi és lelki alkalmazkodás irányítója. Ez a terület felelős a lelki folyamatok, mint érzelmek, hosszú távú emlékezet, motiváció, szexualitás, figyelem alakulásáért, emellett a hormonrendszer agyi központja, és szoros kapcsolatban van a vegetatív idegrendszerrel. Más szóval, a limbikus rendszerben dől el, milyen válaszokat ad a szervezet a környezet ingereire testi és lelki szinten. A limbikus rendszer működése a tudat által direkt módon nem is irányítható. Ezért reakcióink jelentős része (lelki és testi szinten egyaránt) nem uralható pusztán akarattal, vagyis nem „fejben dől el”.

Mit jelent mindez az emésztőrendszeri tünetek szempontjából?

A funkcionális emésztőszervi betegségek kezelése nyilvánvalóan összetett feladat. A tünetek mérséklése, szervi betegség kizárása mellett elengedhetetlen a lelki háttér feltárása (esetleg szakember segítségével). Ezután a pácienssel együttműködésben lehet a gyógyuláshoz vezető egyedi és hatásos utat megtalálni. A bél-agy tengely ismerete és megértése fontos lépés a kezelés szempontjából. A beteg egyrészt így választ kaphat arra, hogy mi okozza a panaszait, ezután pedig van lehetősége az egészsége érdekében szükséges változtatásokat megismerni és szakember segítségével megtenni.