Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára elmondta: a beruházás 2,8 milliárd forintból, azon belül 2,2 milliárd forint európai uniós és 600 millió forint kormányzati támogatásból készült el.
Világszínvonalú reprodukciós központ és a szülészeti klinika kutatási tevekénységhez szükséges laboratórium kezdte meg működését, mindez hozzájárulhat a sikeres meddőségi kezelésekhez, a reprodukciós beavatkozások hatékonyságának növeléséhez, a demográfiai stabilitás megteremtéséhez - közölte.
Ismertetése szerint a kutatóközpont tágas, modern fogadóteret, kétágyas, kényelmes kórtermeket is magában foglal, a szülészeti klinika déli homlokzatának, szülőszobáinak, és gyermekágyas osztályának rekonstrukciója a Családbarát szülészet program részeként valósult meg.
"A gyermek védelme az anya egészségével kezdődik, a biztonságos fogantatással, szerető, óvó várandósággal, biztonságos és családközpontú szüléssel, a fizikai, mentális, érzelmi egészség minél tökéletesebb biztosításával" - hangsúlyozta Takács Péter, hozzátéve, hogy a pécsi komplexum ezt az egységes szemléletet jeleníti meg.
Jelezte: a reprodukciós kutatóközpont fontos eleme az állami fenntartású egységes humán reprodukciós ellátórendszernek, amelynek kiemelt célja, hogy Magyarország minden részén minden rászorulónak elérhető, ellenőrzött, hatékony ellátást nyújtsanak.
A tervek szerint vármegyei szinten hoznak létre férfiaknak és nőknek meddőségkezelő ambulanciákat, hogy ez a kezelés minden vármegyében magas szakmai színvonalon elérhető legyen, emellett erősítik a mesterséges megtermékenyítéssel foglalkozó centrumokat - tette hozzá.
Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium magasépítési beruházásokért felelős helyettes államtitkára azt mondta, a kutatóközpont amellett, hogy fontos társadalmi tevékenységet szolgál, esztétikus, fenntartható, gazdaságosan üzemeltethető létesítmény. A tárca arra törekszik, hogy minden beruházás ilyen legyen - fűzte hozzá.
Miseta Attila orvosprofesszor, a PTE rektora arról szólt, hogy az egyetemen évek óta kiváló eredménnyel folynak a humán reprodukcióhoz kapcsolódó alap- és alkalmazott kutatások, továbbá azok átültetése a gyakorlatba.
E tevékenység centruma eddig a Szentágothai Kutatóközpont volt, a munkában számos, az orvosi, illetve az egészségtudományi karon és a klinikai központban dolgozó szakember is részt vett - fűzte hozzá.
Bódis József orvos, egyetemi tanár, a PTE-t fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke, egyben a kutatóközpont szakmai vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szülészeti klinika számos kiemelkedő teljesítmény, új eljárás, terápia helyszíne volt. Példaként az első magyarországi lombikbébit, a nőgyógyászati endoszkópia rutinmódszerré válását, a magzatvíz-utántöltést, a méhen belüli sebészetet említette.
Sebestyén Andor, a PTE Klinikai Központjának elnöke arra mutatott rá, hogy a kutatóközpontban a legmagasabb szintű ellátás, tudományos és kutatómunka folyik. Kovács L. Gábor orvosprofesszor, akadémikus, a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az orvostudomány mai állása szerint a mesterséges megtermékenyítésben részt vevő tíz anya közül hat-hét "gyermek nélkül megy haza akkor is, ha az orvostudomány minden létező tudását beleadja".
Ezt a rést csak akkor hidalhatja át az orvostudomány, ha innovatív, eddig nem alkalmazott módszerekhez nyúl, ha segítségül hívja a természettudomány, a kémia, a genetika, az immunológia összes jeles képviselőjét és a legmodernebb műszerparkot, a fejlesztéssel "ezt a lehetőséget kaptuk meg" - hangsúlyozta. Kovács Kálmán szülész-nőgyógyász, a szülészeti klinika igazgatója köszönetet mondott a kivitelezőknek, továbbá az intézmény dolgozóinak, akik a felújítás másfél éve alatt is biztosították a magas színvonalú betegellátást. Az eseményen kiosztott sajtóanyagban szerepel, hogy Magyarországon a házaspárok 15 százaléka, 150 ezer pár küzd a gyermektelenség nehézségeivel.