LDL ÉS HDL: MELYIK A „JÓ” ÉS MELYIK A „ROSSZ”? A sokat emlegetett koleszterinszinttel kapcsolatban a legtöbben annyit látnak a laborleletekben, hogy feltüntetik az LDL és a HDL koleszterinszintjét. A legkönnyebb módszer, amivel megjegyezhetjük, melyik a „jó” és melyik a „rossz”, ha a kezdőbetűkből indulunk ki: a HDL a hasznos, az LDL a lerakódó.
Az LDL szintje és a szív-érrendszeri betegségek ugyanis szorosan összefüggenek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, a szervezet nem képes azt lebontani, így lerakódik az artériák falában. A tartósan magas vérzsírszint miatt az érfalakon ásványi anyagokból, zsírból álló lerakódások (plakkok) alakulnak ki, melyek csökkentik az erek rugalmasságát, szűkítik az átmérőt, bekövetkezik az érelmeszesedés. Következményképpen az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ezért a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése előbb-utóbb károsodhat. Végső soron bekövetkezhet a szívinfarktus, a stroke és a végtagi érszűkület. EGYMÁSRA ÉPÜLŐ RIZIKÓFAKTOROK Sokan legyintenek az érelmeszesedésre, mint olyan állapotra, ami természetes velejárója az idősödésnek. Holott az érelmeszesedés csupán az első lépcsőfok az atherotrombózis felé vezető úton. Ez pedig az egyik legsúlyosabb érrendszeri elváltozás. Attól függően, hogy hol történik az elzáródás, bekövetkezhet a szívinfarktus, az agyi katasztrófa (stroke), vagy a végtagi trombózis. Mára az is bebizonyosodott, hogy a három közül bármelyik előfordulása növeli a másik kettő bekövetkezésének esélyét is. Komoly rizikója van annak, hogy egy infarktuson átesett beteg néhány éven belül a stroke-ot kap, és ez érvényes fordítva is. A végtagi érszűkülettel küzdő páciensnél pedig jelentősen nő a másik két trombotikus betegség rizikója. A KOLESZTERINSZINT CSÖKKENTÉSÉNEK KÉT ALAPKÖVE
1. ÉLETMÓD PROGRAM Minden páciensnek lehetősége van az életmódjával csökkenteni a koleszterinszintjét. Olyannyira igaz ez, hogy az amerikai Heart Association és Americal College of Cardiology közös irányelve alapján a helyesen kialakított életmód kell, hogy jelentse a kezelés alapját. A korábban megfogalmazott magyar irányelv is így szólt: indokolt gyógyszeres kezelést kezdeni, ha életmód változtatással, diétával nem értük el a célértékeket.
- Az élettani alapok bizonyítottak. A rendszeres testmozgás erősíti a szívizomzatot, csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet és segíti a fogyást. Bizonyítottan redukálja a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, és javít a 2-es típusú cukorbetegek állapotán. Az optimális testsúly elérése pedig azért fontos, mert a koleszterinszintet erősen befolyásolja a súlytöbblet – ismerteti dr. Babai László, az Életmód Orvosi Központ alapítója, életmód orvos. – Már 3 kg súlycsökkenés mérhető koleszterinszint csökkenéssel jár, amit a táplálkozás tekintetében elősegíthetünk a telítetlen zsírsavak fogyasztásával. Természetesen nem olyan könnyű életmódot váltani, ha alapbetegségekkel, rossz beidegződésekkel küzdünk, de éppen ebben segítenek a szakemberek. A mozgásterapeuták, dietetikusok, mentálhigiénikusok és szakorvosok nem csak biztonságossá, de a személyre szabottság miatt hatékonnyá és tartóssá is tehetik az eredményeket.

2. ORVOSI KEZELÉS

Mivel a koleszterin szintje örökletes tényezőktől is függ, érdemes már 20 éves kortól ötévente, 30 éves kortól pedig évente végeztetni teljes laborvizsgálatot és koleszterinszint mérést, még akkor is, ha az előző vizsgálat eredménye nem utalt kóros eltérésre. Ha fény derül a magas értékre, az életmód reformjával egyidőben ajánlatos felkeresni a belgyógyászt, kardiológust, és amennyiben szükséges, meg kell kezdeni a gyógyszeres kezelést. A megfelelő gyógyszerelés, és ehhez kapcsolódóan a gyakori és szakszerű orvosi kontroll a tartós eredmény záloga. A vérzsírszintet csökkentő gyógyszereket szorgalmasan, évekig kell folyamatosan szedni ahhoz, hogy a plakkok visszafejlődését el tudjuk érni. Ez a fajta gyógyszerszedési „megbízhatóság” azért is fontos, hogy a szakember ellenőrizhesse az alkalmazott kezelések hatékonyságát, szükség esetén változtathasson azon.