A nemzetközi együttműködések erősítésére útjára indult a diákok nemzetközi csereprogramja, a Pannónia Program, valamint a nemzetközi kutatásokat támogató Hu-rizont program.

Az elmúlt években tudományosan, oktatási kiválóságban, nemzetköziesítésben sokat léptünk előre, ennek az egyik nemzetközi mércéje, hogy immár 12 magyar egyetem tartozik a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek 5 százalékához - mondta Hankó Balázs.
Az államtitkár az elérendő célok között említette, hogy 2030-ra egy magyar egyetem bekerüljön a világ legjobb 100 egyeteme közé, három egyetem pedig az Európai Unió legjobb száz intézménye közé.
Ezt úgy érjük el, hogy erősítjük a nemzetközi programjainkat, a kutatási együttműködéseinket - hangoztatta, hozzátéve: ezért indították el útjára idén a diákok nemzetközi csereprogramját, a Pannónia Programot, valamint a nemzetközi kutatásokat támogató Hu-rizont programot.

Hozzátette: a Pannónia Program célja, hogy lehetőséget biztosítson a diákoknak, oktatóknak és kutatóknak, hogy akár a világ legjobb egyetemeire is eljussanak. Erre 10 milliárd forint áll rendelkezésre - emlékeztetett.
Közölte, úgy számolnak, hogy a program jövőre 8 ezer diáknak, oktatónak és kutatónak teszi lehetővé, hogy a világ bármelyik felsőoktatási intézményében nemzetközi tapasztalatokat szerezzen. Az így szerzett krediteket minden esetben el fogják fogadni a hazai intézmények, illetve a tapasztalatszerzést havi 350-500 ezer forintos ösztöndíjjal is támogatja a Pannónia Program. A tenderre január végéig pályázhatnak a felsőoktatási intézmények, ezt követően nyújthatják be pályázataikat a hallgatók.

Ismertetése szerint jelenleg 10 ezer diák, tanár és kutató vesz részt ilyen programokban, ám a Tempus Közalapítvány koordinálásával megvalósuló Pannónia Programtól azt várják, hogy ezt a számot megduplázzák.
Emlékeztetett arra is, hogy a magyar kutatás nemzetközi együttműködését elősegítő program indul HU-rizont néven, amelyre 2024-ben nyolc milliárd forint áll rendelkezésre.
A programból a magyar egyetemekkel partnerségben lévő külföldi egyetemek kutatási költségeit is finanszírozza a kormány, cserébe viszont a kutatási célokat a magyar egyetemek definiálják majd. A kutatási területek a Neumann János Program három fókuszterületére - az egészséges életre, a digitalizációra és a zöld átállásra - koncentrálnak. A pályázatot a Kutatási Kiválósági Tanács értékeli majd.
Beszélt arról is, hogy a HU-rizont program mellett 6 milliárd forintot különítettek el annak támogatására, hogy nemzetközi kutatók Magyarországon folytathassák kutatásaikat.
Kérdésre válaszolva elmondta: a köznevelésben dolgozó pedagógusok béremelésével párhuzamosan 24 ezer szakképzésben oktató bérét is emeli a kormány. Az oktatók átlagosan 32,2 százalékos béremelést kapnak, amit az érintettek már február elején megkapnak. Ez összesen 60 milliárd forintot jelent, és az állami és nem állami fenntartású szakképzési intézményekben oktatók egyaránt megkapják. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a pályakezdő oktatók bére 582-620 ezer forint, a derékhadnak 670-720 ezer forint, a régebb óta oktató, tapasztalt pedagógusoknak pedig akár a 800 ezer forintot is elérheti a fizetése - tette hozzá. Ez lesz a harmadik béremelés 2020 óta a szakképzésben dolgozók esetében - emlékeztetett.

Hankó Balázs a Kossuth rádió reggeli műsorának is vendége volt, ahol arról beszélt, hogy idén is támogatják azokat az egyetemeket, amelyek a Horizont Európa programban nem kaptak támogatást. A tavaly rendelkezésre álló 5 milliárd forintból 12 egyetem 43 kutatását támogatták, ezt a programot viszik tovább ebben az évben is mintegy 5 milliárd forint keretösszegből.
"Így nemzetközi kutatási együttműködésekre idén soha nem látott összeget, összesen 24 milliárd forintot fordítunk" - hangsúlyozta Hankó Balázs.
Hozzátette: Brüsszel folyamatosan elhúzódó tárgyalási stratégiát alkalmaz, legutóbb három hónapja nem válaszolt a levelükre, ezért döntöttek úgy, hogy nem várnak tovább és lépnek, elindítják kutatási programjukat.