A vastagbél daganatai világszerte mindkét nemben az első három leggyakoribb daganattípus közé tartoznak (a tüdő-, prosztata- és emlőrák mellett). Hazánkban különösen rossz a helyzet, hiszen a statisztikai adatok szerint az Európai Unió országai közül Magyarországon a legmagasabb a vastagbélrák előfordulási és halálozási rátája, ami évente mintegy 9000 új beteget és 6000 halálesetet jelent (Ausztriában lakosság-arányosan mindkét érték ennek körülbelül a fele). Dr. Pászthory Erzsébet, az Allergiaközpont gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvosa szerint ez a tény azért is szomorú, mert ezek a betegségek korai stádiumban felismerve nagyon jól gyógyíthatók, sőt, akár kialakulásuk is megelőzhető.
A vastagbél-daganatok „életpályája” Rákmegelőző állapotok
-A vastagbél daganatos betegségei körülbelül 90 százalékban a vastagbél polipokból fejlődnek ki. Ezek jóindulatú, a nyálkahártyából előemelkedő elváltozások, melyek általában nem okoznak tüneteket, de mérettől és szövettani típustól függően nagyjából minden tizedik polip rosszindulatúvá alakulhat – figyelmeztet dr. Pászthory Erzsébet. A polipok jellemzően negyven éves kor után jelennek meg, majd 50 éves kor körül 30 százalékos, 70 évesen már 70 százalékos előfordulási gyakoriságot mutatnak.
Vastagbél daganatok
A vastagbél daganatok általában 50 éves kor után jelentkeznek, de sajnos egyre gyakoribb a fiatalabb életkorban kialakuló vastagbélrák is. Egy jóindulatú polipból körülbelül 10 év alatt fejlődhet ki rosszindulatú elváltozás. A daganatok felszíne általában egyenetlen, sérülékeny, ezért első jelük lehet a székletben megjelenő, szabad szemmel még nem észlelhető, csak laboratóriumi módszerrel kimutatható vérzés. Később, ahogy a daganat növekszik, olyan panaszokat okoz, mint hasi fájdalom, székrekedés vagy hasmenés, nehezített székelés, székletben vagy székeléstől függetlenül észlelt végbéltáji vérzés. Pászthory doktornő szerint bár a prognózis az onkológiai kezelések fejlődésének köszönhetően sokkal jobb, mint évekkel ezelőtt volt, a korai felismerés sok szenvedéstől kímélheti meg a betegeket, és jelentősen növelheti az egészségben elöltött életévek számát. A vastagbélrák szűrése -A probléma óriási jelentősége miatt sok országban évek óta zajlanak népegészségügyi szintű programok, melyek célja, hogy még tünetmentes állapotban felismerjük a daganatmegelőző állapotokat és a korai daganatos stádiumokat. A szűrések két lépésből állnak: első a széklet vérvizsgálat, melyet pozitív esetben vastagbéltükrözés követ. Az első szűrés ajánlott időpontja az európai ajánlás szerint 50 éves kor (az USA-ban 45 év) – ismerteti a szakember, aki a vizsgálatokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat is összefoglalta.
1. Székletvér-teszt
-A vastagbél daganatainak nagyon korai tünete a vérzés, amely kezdetben szabad szemmel nem látható a székletben. Ennek laboratóriumi vizsgálattal történő kimutatását szolgálja székletvér-teszt, amelyre Magyarországon a népegészségügyi szűrőprogram első lépéseként 2 évente minden 50-70 év közötti, egészségbiztosítással rendelkező személy jogosult. A programhoz háziorvos közvetítésével vagy a Népegészségügyi Központ által küldött meghívó révén lehet csatlakozni. A teszt pozitivitása azt jelenti, hogy a leadott mintában emberi vér mutatható ki – magyarázza dr. Pászthory Erzsébet, ilyenkor a szűrés második lépcsőjeként a programhoz kijelölt szakrendelőkben a vérzés forrásának feltárása történik, kolonoszkópia segítségével. Meg kell azonban jegyezni, hogy a széklet vérteszt értékelésének vannak korlátai is. Hamis negatív eredményt adhat, ha a már meglevő daganat éppen nem produkál vérzést, és gyakran „némák” a megelőző állapotot jelentő polipok is – mondja a szakember. Mivel a vérzés forrásai lehet aranyér, fogászati beavatkozás, orrvérzés vagy az emésztőtraktus felsőbb szakaszának elváltozása, így fals pozitív eredményt is kaphatunk (a daganat-specifikus DNS és enzim kimutatására kifejlesztett széklet-vizsgálati laboratóriumi módszerek széles körű alkalmazása egyelőre nem terjedt el). Ennek ellenére szűrőprogram első lépéseként nemzetközi ajánlások is ezt a tesztet javasolják, mivel viszonylag egyszerű, olcsó, nem jelent megterhelést a vizsgált személyek számára, ezért széles körben alkalmazható.
2. Kolonoszkópia, szövettani értékeléssel
A kolonoszkópia a leghatékonyabb módszer a vastagbél vizsgálatára, így daganatos betegségeinek szűrésére is. Kolonoszkópia során a vastagbél tisztítása (hashajtás) után annak teljes hosszának áttekintése történik egy hajlékony szál-optikás eszközzel (kolonoszkóppal), melyet a vizsgáló a végbélen át a vastagbélbe vezet. Ez az eljárás szövetminta vételére és a polipok túlnyomó többségének eltávolítására is alkalmas. A kolonoszkópia tehát nemcsak diagnosztikus, hanem egyúttal terápiás eszköz is a rákmegelőző állapotok és korai rákok esetében – mondja a szakember hangsúlyozva azt is, hogy az eltávolított jóindulatú polipból már biztosan nem lesz daganat. Ha pedig meg is indult benne a rosszindulatú elfajulás, de még nem terjedt mélyebb rétegekbe, további teendő nincs. Láthatjuk, hogy önmagában a kolonoszkópos leírás nem elegendő, ha szövetmintavétel vagy polipeltávolítás történik. Szövettani lelet nélkül nem határozhatók meg az észlelt elváltozás miatt esetleg szükséges további teendők. Dr. Pászthory Erzsébet arra is felhívja a figyelmet, hogy a negatív kolonoszkópia után 5-10 évvel javasolt az ismételt szűrővizsgálat. A kolonoszkópia korlátairól röviden -Bár elvben a kolonoszkópia az első számú eljárás kellene, hogy legyen, jogosan merül fel a kérdés, hogy ez esetben miért nem ezzel a módszerrel történik széles körben a vastagbélrák-szűrés? Az egyik ok az egészségügyi ellátórendszerek kapacitásának végessége, hiszen a kolonoszkópia drága, szakember- és eszköz-igényes – mondja Pászthory doktornő. Emellett az előkészítés (hashajtózás), illetve maga a beavatkozás a páciens számára megterhelést jelent, ami korlátozza a részvételi hajlandóságot. Mindezek miatt, nálunk sokkal gazdagabb országokban is, a kolonoszkópia csak a szűrőprogramok második lépését jelenti. Gyakori kérdés: milyen vizsgálattal helyettesíthető a kolonoszkópia? A kolonoszkópiának jelenleg nincs alternatívája. A „virtuális kolonoszkópia”, (CT-kolográfia) egy képalkotó vizsgálat, amely során a vastagbelet kontrasztanyaggal feltöltve ábrázolják. Ez az eljárás azonban nem alkalmas a 6 mm-nél kisebb elváltozások felismerésére, és jellegénél fogva beavatkozások (szövetmintavétel, polipeltávolítás) végzésére sem. Csak akkor javasolt, ha a páciens egészségi állapota nem teszi lehetővé a kolonoszkópiát. A vérmintából történő tumormarker vizsgálatok (CEA, CA 19-9) pedig nem a szűrést, hanem a vastagbél-daganatos betegek állapotának ellenőrzését szolgálják. Kivételek, mikor a vastagbél-tükrözés a kötelező első vizsgálat Előfordulhat, hogy a kolonoszkópia helyett a vastagbél tükrözés lesz az első vizsgálat, amire a pácienst beutalják. Azon családokban, ahol egyenes ági hozzátartozóknál előfordul vastagbélrák, 40 éves korban vagy 10 évvel fiatalabb korban, mint a daganat felismerése történt, ez lesz az elsőszámú választandó vizsgálat. Örökletes vastagbél-polipózis szindrómában szenvedő betegek családtagjainak szűrése pedig már 10-12 éves korban szükséges – hangsúlyozza a szakember. Összefoglalva A vastagbél daganatos betegségei:
általában 50 éves kor után jelentkeznek és jóindulatú polipokból fejlődnek ki mintegy 10 év alatt,
korai felismerésük leghatékonyabb eszköze a kolonoszkópos vizsgálat
