Vajon szükségszerű, hogy az idős ember képéhez a betegség, a kiszolgáltatottság, a testi-szellemi leépülés képe társuljon? Egyáltalán nem! 60-70 felett, és alapbetegségekkel élve is lehet egészséges életmódot folytatni, változásokat bevezetni az étkezésben és rendszeresen mozogni. A siker titkát „mindössze” abban látja Nagy Abonyi András gyógytornász-mozgásterapeuta, az Életmód Orvosi Központ szakembere, hogy a megreformált életmód személyre szabott, hasznos és élvezetes legyen.

Ahogyan a test változik, az életmódnak is változnia kell Monspart Sarolta, egykori tájfutó világbajnok, az időskori mozgás hajdani népszerűsítője ismert mondása volt, hogy az idősödőknek két fontos szabályt kell betartaniuk: kicsit kevesebbet kell enni és kicsit többet kell mozogni… A kevesebb evésnél pedig talán csak egy nehezebb van: belevágni a mozgásba. Holott van néhány mozgásforma, amit sikeresen lehet folytatni idős korban is. Ilyen a tánc, a jóga, az úszás, a vízitorna, a kirándulás, a nordic walking vagy az idősekre szabott mozgásterápia, gyógytorna, amely jó szakembert igényel, aki egyszerre ért a testhez és a lélekhez.
- Aki alapbetegségekkel küzd, érdemes megkérdeznie a szakorvost a javasolt mozgásformákról, de szinte biztos, hogy a megfelelően kiválasztott fizikai aktivitás csak javít az állapoton – hangsúlyozza a szakember. - A számtalan pozitív hatás közt kiemelendő, hogy a mozgásnak döntő szerepe van az izomtömeg és izomerő megtartásában, a hajlékonyság és a mozgáskoordináció javításában és a csonttömeg csökkenésének lassításában. Ráadásul az önálló életvitel fenntartásához fizikai aktivitással lehet ellensúlyozni azokat degeneratív folyamatokat, amelyek a keringési-, mozgató- és idegrendszert érintik. Általános szabályok idősebbek mozgásprogramjához Nagy Abonyi András szerint, aki egész életében mozgott, annak természetesen könnyebb azt idősebb korára adaptálnia, de annak sem szabad lemondania a fizikai aktivitásról, aki korábban nem élt fizikailag aktívan. Sőt, valójában nincs olyan életkor vagy élethelyzet, amelybe ne lehetne beilleszteni valamilyen mértékű és formájú mozgást. Aki 60 felett vágna bele a mozgásprogramba, jól teszi, ha betartja az alapvető szabályokat:

► Mindenekelőtt fontos az orvosi javaslat, a családorvos és esetleg az adott alapbetegségek szakorvosainak ajánlása.
► Meg kell találni az optimális arányt: se sokat, se keveset!
► Fokozatosan kell növelni a mennyiséget és megtartani a minőséget. (Minden esetben törekedni kell a minőségi mozgásra!)
► Lehet, hogy kezdetben nehéz, de rá kell találni a mozgás örömére.
► Betegen nincs testedzés, ahogyan láz vagy hőemelkedés esetében sem.
► A pihenés, a regeneráció legalább olyan fontos, mint az edzés, erre is kell időt szánni. Miért pont a gyógytorna és a mozgásterápia? Felmerülhet a kérdés, hogy miért tudna többet nyújtani egy mozgásterapeuta, mint egy „átlagos” edző? Többek közt azért, mert az előbbiek a képzés során az edzéselmélet általános ismeretein túl a testmozgást az egyes betegségek vetületében is tárgyalják. Képzett szakemberek rövid-, illetve hosszútávú mozgásprogramokkal, továbbá életmódtanácsokkal képesek ellátni egészséges vagy krónikus beteg, esetleg betegségen átesett személyeket, idősebbeket is. Ismereteik lehetővé teszik számukra, hogy az edzés szervezetre gyakorolt akut és hosszú távú hatásait felhasználva közreműködjenek a megelőzésben, a betegségek gyógyulásának elősegítésében és a rehabilitációban is.
- A rendszeres mozgás és a megfelelő életmód lehet az egészséges öregedés záloga, és ez nem csak azt jelenti, hogy így hosszabban élhetünk, de legalább ennyire lényeges, hogy jobb minőségű élethez juthatunk – hangsúlyozza Nagy Abonyi András, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.
- Vagyis kevesebb és később jelentkező betegséggel kell majd szembenéznünk, tovább megőrizhetjük az önállóságunkat, később szorulunk mások támogatására, és nem utolsó sorban kevesebbet kell majd a gyógyszerekre, kezelésekre költenünk.