Éppen húsz éve ünnepelte a világ első alkalommal a Véradók Világnapját, amely nemzetközi egészségügyi szervezetek, köztük az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére jött létre. Azóta minden évben ezen a napon azokra az önkéntes véradókra és plazmaadókra irányul a figyelem, akik a donációjukkal létfontosságú kezelésekhez segítik hozzá a rászorulókat.
Világszerte nagy szükség van emberi vérre és vérplazmára. Mindkét típusú donáció nélkülözhetetlen,
és számos élet megmentéséhez és javításához járul hozzá. A vért és a különböző vérkészítményeket
elsősorban műtétek során és vérveszteséggel járó balesetek sérültjeinek ellátásakor használják, a
vérplazmából pedig olyan gyógyszerek készülnek többek között hemofíliás betegek, veleszületett
immunrendellenességgel élők, csontvelő- vagy szervátültetésen átesettek és súlyos égési sérültek
számára, amelyek meghatározóak az életminőségük szempontjából. Tíz emberből nagy
valószínűséggel nyolcnak életében legalább egyszer szüksége van plazmaalapú terápiára – ebből is
következik, hogy a plazmaadás ugyanolyan fontos, mint a véradás.
Magyarországon a jogszabályok szerint a rendszeres plazmadonoroknak évente egyszer teljes
véradáson is rész kell venniük – a plazmaközpontok gyakran szerveznek plazmaadók számára véradó
napokat, hogy így segítsék őket az ebbéli kötelességük teljesítésében. A plazmaközpontok így
járulnak hozzá a vérellátás biztonságához is.
Kiemelten fontos, hogy mind vérből, mind pedig vérplazmából folyamatos legyen az ellátás világ- és
hazai viszonylatban egyaránt. Ehhez pedig azok az önkéntes donorok kellenek, akik az egyetlen
forrását jelentik számos létfontosságú készítmény alapanyagának. Ma Magyarországon napi 1600 –
1800 véradó jelentkezésére van szükség a vérellátás biztosításához. A vérplazmaadás szükségességét
pedig jól érzékelteti az, hogy egy felnőtt hemofíliás beteg egy évi kezeléséhez átlagosan 1200
plazmaadás szükséges.
A véradásnál a teljes vér minden komponensét leveszik a donortól. Két véradás között legalább 56
napnak el kell telnie, ugyanis ennyi időre van szüksége a szervezetnek, hogy regenerálódjon. A nők
évente, azaz 365 napon belül maximum 4, a férfiak maximum 5 alkalommal adhatnak vért.
A vérplazmaadás a véradáshoz nagyon hasonló folyamat, hiszen az emberi vér több mint felét a
vérplazma teszi ki. A plazma 90%-a víz, 8%-át igen értékes fehérjék alkotják, 2%-a pedig zsírokból,
ásványi anyagokból és hormonokból áll. „A véradás és a plazmaadás folyamata számos tekintetben
hasonló, de alapvető különbségek is vannak” - mondja dr. Nyerges Judit
„Plazmaadáskor is vért vesznek a donor vénájából, de egy készülék különválasztja a vérplazmát és a
vér egyéb összetevőit, majd a vörös és fehér vérsejteket és a vérlemezkéket ott helyben visszajuttatja
a donor szervezetébe. Ez a plazmaferezis.”
Az összetettebb folyamat természetesen több idővel is jár. „A plazmaadók 45-60 percet is eltöltenek
a donációval” – magyarázza dr. Nyerges Judit. „Ezt az időt pihenéssel tölthetik el, a legtöbb donorunk
kellemes relaxációként éli meg a plazmaadást. Ugyanakkor a donációra áldozott idejükért a
plazmaadók költségtérítést kapnak.”
Mivel a plazmaadáskor a vér sejtes elemei visszakerülnek a donor szervezetébe, egy egészséges
felnőtt szervezete 72 óra alatt újratermeli a levett plazmamennyiséget. Ennek megfelelően a teljes
véradáshoz képest lényegesen gyakrabban, egy évben akár 45-ször is lehet plazmát adni.
A donoroknak nem kell számolniuk egészségügyi kockázatokkal, sőt, a rendszeres vér- vagy
plazmaadás inkább erősíti az egészségtudatosságot. A plazmadonáció előtti napon például javasolt a
zsírszegény táplálkozás, és el kell hagyni a dohányzást és az alkoholfogyasztást. Az egészséges
életmódra vonatkozó javaslatok és a donációkhoz kapcsolódó rendszeres orvosi vizsgálatok
megerősítik a donorokban azt, hogy az egészség nagy érték.
„Természetesen a donor egészsége az első számú szempont a számunkra” – mondja dr. Nyerges
Judit. „Csak 18 év feletti, legalább 50kg súlyú személy jelentkezhet plazmaadásra, és mind az első
alkalommal, mind pedig a további donációk alkalmával orvosi vizsgálatra kerül sor. Ezek a vizsgálatok
a plazmaközpontokban, térítésmentesen zajlanak. A plazmaadás után pedig üdítőkkel és
szendvicsekkel biztosítjuk minden plazmaadó központban a kalóriapótlás lehetőségét.”
