A gyakori vizelési inger, az akadozó vizelet meglehetősen sokakat érintő tünet, a véres vizelet azonban olyasmi, ami jóval ijesztőbbnek tűnik és hamarabb orvoshoz fordul miatta a beteg. Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy urológus szakorvoshoz kell fordulni még a kevésbé fenyegető tünetekkel is, mivel a hólyagrák tüneteként megjelenő vérvizelés sokszor csak a laborelemzés során mutatható ki. Dr. Med. Habil. Buzogány István PhD, az Urológiai Központ urológusa a daganatos betegség további lehetséges tüneteire, valamint a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.

A véres vizelet feltűnő tünet, mindig nagyon komolyan kell venni A húgyhólyagrák gyakran hosszú ideig nem okoz tünetet. Sokszor az első tünet, amelyre felfigyel az érintett, az a véres vizelet, ami leginkább sötétvörös, barnás árnyalatot mutat és nem ritkán kisebb nagyobb alvadék darabok is észlelhetők benne. Ez a tünet nem feltétlenül jelentkezik folyamatosan, előfordulhat, hogy napokig tiszta a vizelet, ám amennyiben hólyagrák áll a panasz mögött, akkor mindenképpen visszatér.
- A véres vizelet természetesen olyan tünet, amely feltétlenül kivizsgálást igényel, de tudni kell, hogy nem csak hólyagrák okozhatja – ismerteti dr. Buzogány. - Olyan okok is meghúzódhatnak a panasz mögött, mint a húgyúti fertőzés, a vese- vagy hólyagkő, a prosztata megnagyobbodás, vagy a veseállomány gyulladásos betegsége (pl. glomerulonephritis, amely a vesékben található hajszálér-gomolyagok heveny gyulladását jelenti). Ugyancsak véres vizeletet okozhat egy nemrégiben lezajlott katéterezés, bizonyos gyógyszerek (főként a vérhígítók, a nem szteroid gyulladáscsökkentők, és egyes kemoterápia alatt szedett szerek) is. A legfontosabb, kellő elhivatottsággal utána kell járni, nem prosztata- vagy hólyagrák áll-e e véres vizelet háttérben. Mindkét daganattípus esetében az is előfordulhat, hogy a vér szemmel nem látható a vizeletben, de egy laboratóriumi vizsgálat során kimutatható. Az olyan urológiai tünetekre mindenképp fel kell figyelni, mint a hirtelen jelentkező vizelési inger és a fájdalmas vizelés, különösen, ha mindezekhez véres vizelet vagy mikroszkopikus vérvizelés is társul. Mivel azonban ezek számos más betegség okozta panaszok is lehetnek, a differenciáldiagnosztika során kell kideríteni a valódi okot. A vezérelv a kötelezően kell legyen: a vérvizelés egyenlő daganat-gyanúval mindaddig, amíg alapos vizsgálatokkal ki nem zárható a daganatos ok a tünetek hátterében. A hólyagrák kialakulásának háttere A hólyagrák olyan betegség, amelynél meglehetősen pontosan ismertek azok az okok és rizikófaktorok, amelyek a háttérben állhatnak.
A szájon át elfogyasztott élvezeti cikkek, vagy véletlenül a szervezetbe került, akár a bőrfelülettel tartósan érintkező vegyületek, amelyek rákkeltőek lehetnek túlnyomó többsége a vizelettel távozik a szervezetből. Ennek következtében a hólyagnyálkahártya tartósan kitett a vizeletbe jutó rákkeltő anyagok károsító hatásának. A folyamatos kontamináció azért veszélyes, mert a húgyhólyag falának nyálkahártyája érintkezve ezekkel az anyagokkal rossz irányú sejtburjánzással válaszolhat az irritációra. Mindezek figyelembevételével a húgyhólyag daganatok túlnyomó része érthető módon a falat borító nyálkahártyából indul ki. Rizikótényezők
● Dohányzás

A dohányzás az esetek felében lehet felelős a rosszindulatú daganat kialakulásáért. Nyilván valóan nem minden dohányosnak lesz húgyhólyag daganata és nem valamennyi hólyagtumoros beteg dohányzik. Ugyanakkor a dohány füst még passzív módon való belélegzése is többszörösére növeli a húgyhólyagdaganat kialakulásának valószínűségét. Fontos tudni, a dohányzás mellőzésével a hólyag daganatainak fele megelőzhető lenne és az időben való leszokás a már meglévő betegség sikeres kezelésének is záloga lehet.

● Foglalkozási expozíció

Hólyagrák szempontjából veszélyeztetettnek számítanak azok, akik úgynevezett aromás amin vegyületekkel policiklusos aromás szénhidrogénekkel találkoznak, elsősorban a kaucsuk-, gumi-, bőr- és a vegyiparban. Mindezek a tényezők a hólyagdaganat második legfontosabb rizikótényezői, és az esetek kb. 10%-áért tehetők felelőssé. Fontos információ, hogy a foglalkozási expozíció és a tüneteket okozó rák kialakulása között igen hosszú idő, sokszor több évtized telik el. A modern ipari üzemekben alkalmazott a munkabiztonsági irányelvek napjainkra jelentősen csökkentették mindezek veszélyét és a vegyipari munkások körében már nincs is magasabb előfordulási kockázata a hólyagdaganatnak az általános populációhoz képest. Az utóbbi időben ugyanakkor a dízel kipufogógáznak való nagyobb munkahelyi expozíciót szignifikáns kockázati tényezőként javasolták tekinteni.

● További tényezők

A hólyagrák kialakulásának hátterében felfedezhető lehet még többek közt korábbi kemoterápia, sugárkezelés, bizonyos gyógyszerek, fájdalomcsillapítók alkalmazása. A krónikus hólyag irritáció, fertőzés, születési rendellenességek, családi halmozódás, ugyanakkor nem egyértelműen bizonyított rizikó tényezők. Minden tünet hátterét vizsgálni kell - Gyanús tünetek jelentkezésekor tanácsos mihamarabb orvoshoz fordulni, mert az idejében felfedezett és enyhébb lefolyású esetek gyorsabban és hatékonyabban gyógyulnak az idejében elkezdett, megfelelő kezeléssel. A panaszos betegek esetén történő vizsgálatkor nagyon fontos végig gondolni, mióta tapasztalja az illető a panaszokat, milyen gyógyszereket szed, mi szerepel a kórtörténetében. A fizikális vizsgálat a nőkés férfiaknál esetében is elkerülhetetlen. Mindemellett természetesen minden esetben fontos a laborvizsgálat, amely a vér- és vizeletelemzést is magában foglal, valamint a has és kismedencei ultrahang elvégzése – mondja Dr. Med. Habil. Buzogány István PhD, az Urológiai Központ urológusa. - Napjainkban kontrasztanyagos CT vizsgálat történik a műtéti beavatkozás előtt. Legtöbb esetben a húgyhólyag tükrözése is megtörténik, mert a legjobb hatásfokú vizsgálatnak e tekintetben a cisztoszkópia, vagyis a hólyagtükrözés számít, amelyet legtöbb esetben a már képalkotó vizsgálatokkal feltételezett tumorok esetében műtéti körülmények között végeznek el. A műtét során akár a teljes tumor radikális eltávolítása, vagy más esetben a daganat biopsziája, vagyis a szövettani mintavétele történik. Amennyiben az eltávolított mintákban a kórszövettani feldolgozás daganat jelenlétét igazolja, további vizsgálatok szükségesek, hogy a tumor kiterjedését és klinikai stádiumát meghatározzák.