A társadalom elöregedésével egyre többeknél válik realitássá az Alzheimer-kór, ami a demencia egyik fajtája. Ez a betegség nagy terhet ró a családokra és az egészségi ellátó rendszerre, ezért is lehetséges, hogy szinte hetente jelennek meg új kutatási eredmények a témában. Dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus az Alzheimer Világnap alkalmából ezen kutatásokból válogatott és felhívta a figyelmet arra is, milyen fontos a betegség korai felismerésére épülő kezelés.
Az Alzheimer-kór kutatása folyamatosan zajlik A rettegett Alzheimer-kór, amely az elbutulás egyik leggyakoribb oka, egyelőre nem gyógyítható betegség, de a folyamat megfelelő kezelésekkel és életmóddal lassítható. Ennek a lassításnak és egy esetleges későbbi kezelésnek az előmozdítására rengeteg kutatás folyik a világban, amelyek legfrissebb eredményei közül érdemes néhányat kiemelni.
► Kevesebb feldolgozott hús, több növényi táplálék
Azoknak, akik heti legalább 2 adag feldolgozott vörös húsból készült termékeket fogyasztanak, 14%-kal nagyobb az Alzheimer-kockázata, mint azoknak, akik kevesebb, mint 3 adagot esznek havonta – hangzott el egy júliusi amerikai konferencián. Viszont, ha a feldolgozott húsokat lecseréljük diófélékre, babfélékre, tofura, és ezekből minden nap fogyasztunk, a kockázat 20%-kal csökkenthető. A 43 évig tartó felmérés tanulsága leginkább a prevenció lehetőségére vonatkozik, és az egészséges, minél kevesebb feldolgozott élelmiszert tartalmazó étrend jelentőségét hangsúlyozza a demencia minden formájának megelőzésében.
► Az elhíresült GLP-1 agonista gyógyszerek nem csak a fogyásban segíthetnek
A cukorbetegség és az elhízás kezelésében újabban egyre nagyobb szerepet játszó gyógyszerek az agyban is védő funkciót játszhatnak. A GLP-1 receptor agonisták, amelyek utánozzák a természetes glukagonszerű peptid hormont, amely a gyomorból evés után szabadul fel, a fenti célokon túl csökkenthetik a szívbetegségek, a stroke és a vesebetegség kockázatát, az Alzheimer-kór állatmodelljein végzett kutatások pedig azt sugallják, hogy ezek a gyógyszerek neuroprotektív hatást is kifejtenek. Csökkenthetik az amiloid korai formáit, normalizálhatják az agy glükóz feldolgozását, valamint javítják a memóriát és a tanulást. A gyógyszerek valószínűleg többféle mechanizmuson keresztül fejtik ki hatásukat az agyban, és a legújabb angol kutatások szerint az enyhe Alzheimeres betegeknél akár 18%-kal is csökkenthetik a kognitív hanyatlást egy évnyi kezelés után a placebóhoz képest azáltal, hogy lassítják a létfontosságú agyrészek zsugorodását.
► Vérből is diagnosztizálható lehet az Alzheimer
Az új amerikai kutatások szerint az Alzheimer-kórra jellemző agyi változások hamarosan pontosan és megbízhatóan észlelők lesznek vérvizsgálatokkal. Ez az irány az egyszerűbb, pontosabb és korábbi felismerés és diagnózis felé való elmozdulást jelzi, potenciálisan felváltva a jelenlegi, drága, invazív és nem mindig hozzáférhető módszereket. A vérvizsgálat körülbelül 90%-os pontossággal azonosította az Alzheimer-kórt az alapellátásban és a neurológiai klinikákon észlelt kognitív tünetekkel rendelkező betegeknél. A biomarkerek azonosítására épülő vizsgálatok – megfelelő megerősítés után - jelentősen lerövidíthetik az Alzheimer-kór diagnosztizálására vonatkozó várakozási időt, így a kezelés is pontosabbá, hatékonyabbá válhat. (Az alapellátásban Magyarországon nem elérhető vérvizsgálat Alzheimer-kór kivizsgálásához.) A neurológus véleménye a kutatásokról - A táplálkozásra vonatkozó kutatásokkal kapcsolatban hangsúlyozni szeretném, hogy a korai felismerésben legfeljebb a társbetegségek - például depresszió, cerebrovaszkuláris folyamatok - feltárása segíthet, ezeknél valóban sokat számít az életmód. A növényi táplálékokról szólván, meg kell említeni, hogy a leggyakoribb húshelyettesítő készítmény, a szója, nem teljesen ártalmatlan, ugyanis nagy mennyiségben tartalmaz fitoösztrogéneket, ami a férfiakat „nőiesítheti”, károsodhat a szexuális életük. A bab- és a diófélék fogyasztása viszont valóban erősen ajánlott, szemben a gyorséttermek extrán feldolgozott élelmiszereivel – ismerteti Prinz doktor úr. - A GLP-1-re vonatkozó kutatási eredmények valós jelentőségét több év múlva lehet valójában felmérni, a vérvizsgálatokkal felállítható diagnózis pedig egészen biztosan nem lesz mindenki által elérhető az ára miatt. Egyelőre kétségeim vannak arról is, hogy az Alzheimer-kór a perifériás vérből feltétlenül kimutatható. Emiatt tehát egyelőre nem érdemes ostromolni a laborokat. Összeségében elmondható, hogy az új kutatásokat mindig érdemes követni, de fenntartásokkal kell kezelni, és meg kell adni az időt arra, hogy letisztuljanak a vizsgálati eredmények. Jelen pillanatban a legfontosabb a differenciál diagnózis, elsősorban más betegségek kizárása miatt. Miért fontos a korai felismerés? - Bár az agy elváltozások jóval korábban indulhatnak, jellemzően a hatvanas életévekben mutatkoznak az Alzheimer-kór első, enyhe tünetei, amelyeket már a környezet is észlelhet. Ilyenkor mindenképpen érdemes neurológiai vizsgálaton részt venni – hangsúlyozza dr. Prinz Géza, a Neurológiai Központ neurológusa, pszichiáter, infektológus. – Szellemi hanyatlás esetén elsősorban érdemes elkülöníteni, hogy agyi érrendszeri betegség, sérülés, cukorbetegség, vagy magas vérnyomás állhat-e a háttérben. Ehhez a laborvizsgálatokon, szakorvosi vizsgálatokon túl képalkotó vizsgálattal fel kell térképeznünk az agyi érrendszert. Nagyon fontos lenne továbbá az egyelőre ritkaságnak számító neuropszichológiai vizsgálat, ami az agy részfunkcióinak felmérésére szolgál, így a terápia irányát is befolyásolhatja. Elhagyhatatlan lenne továbbá a depresszió kezelése azoknál, akik így reagáltak a diagnózisra. Ezt tehát vizsgálni és kezelni kell. Összefoglalva tehát elmondható, hogy a szellemi hanyatlás kivizsgálásának azért van értelme, mert az Alzheimer-kór enyhébb, középsúlyos formáira van gyógyszer, amely lassítja a folyamatot, és ezzel értékes, jó minőségű életéveket lehet nyerni.
